A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

Rájuk hárult a pártszervezetek irányítása, a tömegszervezetekkel való foglalkozás mellett a kapcsolatok tartása a különböző országos és helyi szervekkel. A termelés pártirányítását, a vállalatok személyzeti poli­tikájának figyelemmel kísérését, befolyásolását és ellenőrzését pl. a megfelelő osztályok hiányában kellett végrehajtaniuk. Ilyen körül­mények között a termelés politikai irányítása, a tervfeladatok végre­hajtásának politikai segítése sok nehézséggel járt. Nem biztosította mindig (legfeljebb csak kampány-feladatok esetében) az eredményt, a kitűzött célok megvalósítását. Az említett körülmények között a tervfeladatok végrehajtásához igényelt káderkohó megteremtésében csak részeredmények szület­tek. Ezek a munkaversenyekben (azon belüli is elsősorban a kom­munisták és a DISZ-fiatalok példamutatásában) jutnak kifejezésre. Jelentősek ezek az eredmények még akkor is, ha a reális lehetőségek­től elszakadó tervek teljesítésében nem hozzák meg a kívánt ered­ményt. Példái annak, hogy a szocialista építés igenlése, a szubjektív erőfeszítések mire képesek, még olyan körülmények között is, amikor rajtuk kívül álló okok következtében a lehetetlen ostromára kellett vállalkozniuk az építők legjobbjainak. c) A tavaszi munka versenyek. Az egyéves munka eredményei. A Dunai Vasmű Pártbizottsága a termelést irányító, politikai tá­mogatását szervező és eredményességét ellenőrző munkájában a párt­ós kormányhatározatok, a Vasműre vonatkozó állásfoglalások, első­sorban a novemberi párthatározatban foglaltak végrehajtására töre­kedett. A termelés folyamatáról, az ahhoz kapcsolódó politikai mun­káról beszámolók formájában kért tájékoztatást. (Pl. a Sztahanov­mozgalom helyzetéről a Magasépítő Vállalatot, a felszabadulási ver­seny tapasztalatairól, a munkavédelem kérdéseiről a Dunai Vasmű Üzemi Bizottságát számoltatta be. 191 ) Munkamódszerére jellemző —• mint erről már szó esett — az aktíva ülések gyakori összehívása, az egyes feladatok végrehajtásában érdekeltek egyidejű és tömegmé­retű tájékoztatása. A munka középpontjában a tervek végrehajtásá­hoz szükséges feltételek megteremtése: a brigádok számának eme­lése, új munkamódszerek terjesztése, a versenyszervezés javítása, il­letve ezek politikai támogatása, segítése állt. Az év tavaszán a Dunai Vasmű Üzemi Bizottsága szervező mun­kája nyomán és a DISZ támogatásának eredményeként, előrelépés történt a brigádok szervezésében. Ezt a munkát könnyítette az Építés­ügyi Minisztérium utasításának megjelenése. 192 A rendelkezés egy­részt többféle (közösen elszámoló, egyénileg elszámoló és rezsi) brigád szervezését tette lehetővé. Másrészt: megszüntette azt a hátrányt, amelyet a korábbi — 1950 őszi — rendelet jelentett a brigádok ve­zetői számára. (Nevezetesen: a brigádvezetők számára ettől kezdve nem jelentett anyagilag hátrányt, hogy a munkaidőn belül a brigád tagjaival foglalkoztak.) A brigádok szervezésére, számuk emelésére vonatkozóan — a pártbizottság intenciójára — a DVÜB határozatot hozott. Ebben meg­szabta mind a szervezés érdekében folyó propaganda tartalmát, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom