A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
indokolása csak később — a Központi Vezetőség május 22-i ülését követő időszakban — történik meg, 150 amikor az éberség értelmezése olyan tartalmat kap, hogy azt a pártra is fokozottabban ki kell terjeszteni. A vezetőség munkáját, azon belül a párttitkárok tevékenységét egyes alapszervezetek munkájának vizsgálata során, illetve pártbizottsági beszámoltatások kapcsán napirendre tűzték. 151 (Pl. az 1. sz. alapszerv munkáját februárban külön, az alapszervek tevékenységét a pártépítésben május elején vizsgálták). E mellett az építkezés lapja időnként cikket közölt egyes pártszervezetekről, széles nyilvánosság előtt értékelte az ott folyó munka pozitívumait, hibáit. 152 Az építkezés pártbizottsága az irányítás és az alapszervi vezetés tevékenységének összehangolása, az aktívák tájékoztatása érdekében gyakran (5 hónap alatt 4 alkalommal) hívott össze választmányi és aktívaüléseket. 153 Ezeken egyes határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat ismertették (pl. az, említett márciusi nagyaktíván az 1951. évi terv feladatait), illetve egyes időszerűvé vált kérdésekről, feladatokról (pl. a júniusi választmányi ülésen a kádermunka helyzetéről) tájékoztatták a vezetést, illetve az aktívahálózatot. A káderkérdésekkel történő foglalkozást nemcsak a vezetés, az irányítás javítása indokolta, hanem a pártépítésben kialakult kedvezőtlen helyzet is. A vezetésben adódó kérdések mellett probléma volt a párt szervezeti erejének lassú növekedése, illetve stagnálása. Ez utóbbiban közrejátszott az a már említett tény, hogy az emberekkel csak a párttitkár foglalkozott, valamint az is, hogy a pártapparátus fejlődése az igényektől lemaradt; nem tudta átfogná az építkezést, és hatékonyan segíteni — többek között — a pártépítést. A Központi Vezetőség novemberi határozata előírta, hogy minden 6—700 dolgozó után függetlenített párttitkárt (pártszervezőt) kell beállítani. Ez a célkitűzés a tavasz folyamán nem valósult meg. Májusban pl. a szükséges 20 helyett csak 8-an dolgoztak ilyen munkakörben. 154 1951 tavaszán a párt alapszerveinek száma emelkedett. Alapszervezetek jöttek létre — elsősorban a tagok átirányításával — az újonnan induló építkezéseken, munkahelyeken. Az alapszervezetek száma a januári 8-ról májusban 12-re, júniusban pedig 19-re emelkedett. 155 A pártépítésben azonban problémák mutatkoztak. A párt taglétszáma, illetve a tagfelvétel munkája a kongresszust követő hónapokban nem alakult megfelelően. A létszámot elsősorban az újonnan érkezők emelték, az, építkezésen régebben dolgozók köréből jóval kevesebb felvételre került sor, mint korábban (pl. a kongresszusi verseny időszakában). Márciusban 56, áprilisban pedig 32 tagot, illetve tagjelöltet vettek fel. Volt olyan alapszervezet (pl. a vasúti), ahol tagjelölt-felvételre hónapokon át nem került sor. 156 A létszám lassú emelkedése következtében a párttagok aránya az építkezésen foglalkoztatottakénak 7 %-a volt január és május között. 157 A pártépítés kérdése sok helyen a vezetés munkájában átmenetileg háttérbe szorult.
