A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
A pártépítést fékezte az egyre erősödő bizalmatlanság is. Amellett, hogy az állandósuló és nagy arányokat öltő munkaerővándorlás, az új munkahelyek létesítésével járó létszám-átcsoportosítások szintén kedvezőtlenül hatottak a munkára. A politikai légkör alakulását érzékelteti, hogy ezekben a hónapokban (ma már minden részletében felderíthetetlen, az ismert körülmények alapján vitatható) indok alapján több párttag (főművezető, sztahanovista) kizárására került sor. 158 Általában — erre a helyi sajtó példák sorát szolgáltatta 104 — minden emberi gyengeségből, meggondolatlanságból, jellembeli f ogyatékosságból adódó mulasztás, hiba súlyos politikai elmarasztalást, az ellenséghez való sorolást vont maga után. A megemelt tervfeladatok ugyanekkor a korábbinál szOVesebb bázisra támaszkodó és intenzív politikai munkát igényeltek az építkezés politikai szervezeteitől. A politikai munkát nemcsak tartalmában, hanem terjedelmében is hatékonyabbá, emberhez szólóbbá kellett tenni a terv feladatainak sikeres végrehajtása érdekében. Az említett igénytől inspirálva a tavasz folyamán a szervezett politikai képzés szélesedett, differenciálódott és tömegméretűvé vált. 160 A pártoktatás ekkor változatos formákat öltött. A 26 alapés középfokú politikai iskolán 460-an tanultak, köztük jelentős számban pártonkívüliek. A közép- és felsőfokú káderoktatás (46 résztvevővel) elsősorban a politikai és gazdasági vezetők képzését szolgálta. A pártoktatás különböző formáiban — májusban — a párttagságnak mintegy 40 %-a vett részt. A politikai képzésben jelentős szerepet töltöttek be a DISZ szervezetek. 161 Tavasz folyamán a DISZ-nék 31 politikai köre és 54 olvasóköre működött. Májusban 1600, júniusban 2200 fiatal részesült rendszeres politikai oktatásban. (Júniusban a DISZ tagságának kb. 50 %-a, az összes fiatalnak pedig több, mint egyharmada). A szervezett politikai oktatás 1951 tavaszán széleskörűvé vált, Májusban az összes dolgozóknak mintegy 20 %-a vett benne részt. 16 " A differenciáltság és a tömegméretűvé válás ellenére azonban problémák is mutatkoztak. 163 A politikai iskolákon kevés pártvezetőségi tag vett részt. Az előadók felkészültsége sokszor hiányos, Nem rendszeres az ellenőrzés, és egyes helyeken — pl. a mélyépítők 2. alapszervében — nagy volt a lemorzsolódás. Az oktatás nem fogta át az agitációban fontos — és az akkori gyakorlat szerint kizárólagos — szerepet betöltő népnevelő hálózatot, s az iskolák hallgatói sem kapcsolódtak be a népnevelő munkába. A propaganda és az agitáció elszakadt egymástól. A politikai képzésnek különösen ez utóbbi hiányosságát felismerve, a pártbizottság április hónapban határozatot hozott a politikai képzés és az agitációs munka szorosabbra fűzése érdekében. 164 E határozat a pártbizottság mellé szervezendő agitációs és propaganda bizottság létrehozásáról intézkedett. Szükségesnek tartotta azt is, hogy az alapszervi agitációs és propaganda felelősök mellé aktívahálózatot hozzanak létre, elsősorban a népnevelők politikai munkájának javítása érdekében.
