A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

gyorsfalazó brigádot az építkezésre irányították, a szovjet építőiparban alkalmazott munkamódszer meghonosítását segítették elő.

09 Az 1950. őszi intézkedések közül legjelentősebb a Központi Vezetőség már említett, novemberi határozata volt. Ez a tett és teendő intézkedéseket összegezte és gondoskodott a feladatok politikai jellegű támogatásáról, a véerehaitáshoz szükséges szubiektív feltételek megteremtéséről. E határozat szabta meg a további teendők irányát, ütemét és módszerét a politikai ténykedésben. A megjelenését követő hetek fő feladatává a politikai munka szervezeti feltételeinek megteremtését, a pártszervezetek létrehozását, az építkezést átfogó pártszervezet megválasztását tette. A határozat 8 alapszervezet — az alapszervezeteken belül a pártcsoportok munkacsoportok (brigádok) szerinti — létrehozását és a pártbizottság megalakítását tűzte ki célul. A megalakuló pártszervek feladatát a rendszeres politikai munka végzésében jelölte meg, olyan igénnyel, hogy ennek hatása mind a pártépítésben, mind a termelési program végrehajtásában, mind az ellenség elleni harcban kifejezésre jusson.

60 A pártépítés segítségére a Központi Vezetőség nagyüzemi, a szervezésben jártas, a politikai munkában tapasztalt kommunistákat irányított ősztől folyamatosan az építkezésre. A pártépítésbe az oda irányítottak (pl. Lombos (Leisztinger) Ferenc győri nagyüzemi munkás) mellett aktívan kapcsolódtak be a már korábban ott dolgozó kommunisták (mint Molnár Bálint, Boér Béla, Scheidl József és mások).

61 Az említettek már korábban szorgalmazták a tömegszervezeti munka színvonalának emelését, a (különösen szállásaikon) magukra hagyott dolgozók politikai tájékoztatásának javítását és konkrét pártmunkát követeltek a maguk számára. Pártépítésben elsősorban a DISZ-fiatalokra támaszkodhattak. Ezt az tette lehetővé, hogy — a korábbi tagok mellé — jelentős számban érkeztek politikai tapasztalattal már rendelkező fiatalok az építkezésre. A DISZ-tagjai közül számosan — pl. a november 6-i taggyűlésen 19-en

62 — kérték felvételüket a pártba. A párt szervezeti erősödését különféle tényezők akadályozták is. Az egymástól több kilométerre eső munkahelyek, a szállások szétszórtsága (a telepen, a faluban, a környező községekben), a munkaerővándorlás és az építkezésre 1950 őszén különösen jellemző lösz-sártenger objektív nehézséget jelentett. Ugyanakkor egyes elemek részéről a pártszervezetek szükségességét kétségbe vonó ellenagitáció, sőt, esetenként szándékos kártevés is tapasztalható (pl. az áramfejlesztők és transzformátorok tönkretétele), hogy a gyűlések megtartására ne kerülhessen sor, vagy ott zavart idézzenek elő.

63 Az objektív nehézségek, a szubjektív akadályok ellenére a pártszervezetek megalakultak. A határozat megjelenése után néhány héttel már hét pártszervezet működött.

64 A szervezetek — a határozatban foglaltaknak megfelelően — az építkezés kulcsfontosságú területén (a magas- és a mélyépítőknél) alakultak meg. Az alapszervek létrejöttével párhuzamosan megalakult az építkezés, a Dunai Vasmű