A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

Ideiglenes zuhanyozó Dunapentelén 1950—1951-ben a „Radar"-ban Július végén az építkezésen mindössze 3 teherautó és 2 szállítószalag dolgozott.

323 A mostoha körülmények, a laza munkaszervezés és ellenőrzés (az egyéni „ügyeskedések" mellett) nagy — és részben indokolatlan — kereseti különbségek kialakulására vezetett.

313 Ezt egyesek a fegyelem tudatos bomlasztására használták fel, mások erre hivatkozva elhagyták az építkezést. A csapadékos nyár csak nehezítette a helyzetet. Akadályozta a közlekedést, a szállításokat, gátolta a munkák végzését. Ugyanakkor a rossz helykiválasztás következtében elöntött barakkokból tömegesen távoztak el a dolgozók.

34 Az építkezésen a nyár derekán, a kora ősz folyamán két nagy barakktábort hoztak létre. A magasépítőké a Dunaföldvárra vezető út mentén, a mélyépítőké (a második világháborúból ottmaradt repülőgépmegfigyelő-állomás) a „Radar" szomszédságában létesült. A barakkokban kapott helyet a dolgozók egy része. De ezekben helyezkedtek el az építést irányító szervek (köztük a NEB), a kereskedelmi, vendéglátóipari egységek, az orvosi rendelők (ahol Budapestről lejáró orvosok dolgoztak) és a kulturális egységek (klubszobák) is.

35 Ezek létrehozásával az életkörülmények javultak. Az említett nehézségek előidézője a megfelelő előkészítés hiánya volt, A beruházás tervezésének megindításával párhuzamosan meg-