A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
— magyar mérnökök készítették. 16 A tervezés munkája 1950 elején indult. Az év első felében elkészült a város első — 1000 lakásos — ütemének részletes terve. A szocialista város tervezői — a hosszú történelmi időszakban létrejött városok házrengetegével ellentétben — a lakóegységekre bontást alkalmazták. Az egységeket különböző (kereskedelmi, egészségügyi, kulturális, stb.) egységekkel, intézményekkel látták el. A lakóegységeken belül olyan, viszonylag kevés lakást magába foglaló — alakjuk után kockának, csontnak, bivalynak és medvének nevezett — épületek létrehozását tervezték, amelyeket nagy zöldterület övez. A város építésének — a program szerint —- egy ütemmel meg kellett előznie a Dunai Vasmű telepítését. 17 Az ütemezés célja az volt, hogy szállást tudjanak biztosítani az építésben részt vevő munkásoknak és elhelyezést nyújtsanak az építkezést irányító és azt kiszolgáló szerveknek, intézményeknek még a gyárépítés megkezdése előtt. Az említett feladatok olyan arányúak voltak, amilyenre eddig nem volt példa hazánkban. A szocialista iparosítás keretében modern technikán alapuló gyáróriást, új szocialista várost kellett a tervekből valósággá változtatni. A kivitelezésben ismét szovjet segítség érvényesült. A helyszíni művezetésben szovjet szakemberek nyújtottak támogatást. A terv végrehajtásával a Kohó- és Gépipari Minisztériumot bízták meg. 18 A minisztérium a beruházások irányítására Nehézipari Beruházási Vállalatot (NEB) hozott létre. A NEB különböző bizottságaival irányította a kivitelezésben és az építkezés kiszolgálásában érdekelt helyi szervek munkáját. 19 A NEB élén budapesti székhely lyel Sebestyén János vezérigazgató állt. A dunapenteli építkezést Borovszky Ambrus vezérigazgatóhelyettes vezette. Az építkezés munkájában mintegy 30, különféle állami vállalat vett részt. 20 A kivitelezésben részt vevő vállalatok közül legjelentősebb az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó Dunamenti Magasépítő, és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium irányítása alatt álló Dunamenti Mélyépítő Vállalat. A Belkereskedelmi Minisztérium vállalatai a szállításokban (Fuvarozási Vállalat, Teher-Fuvar, Belsped), illetve az ellátásban (Élelmezési, Vendéglátó, Üzemélelmezési, Büfé és Népbolt Vállalat) működtek közre. A munkaerő biztosításában, a dolgozók egészségügyi, kulturális ellátásában több minisztériumnak és főhatóságnak volt szerepe. Az érdekelt minisztériumok és helyi vállalataik közti együttműködés megteremtése, a beruházások helyszíni vezetése, a munkaerőszükséglet biztosítása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakítása nagy feladat elé állította az építkezésben közreműködő, illetve az azokat irányító szerveket. A beruházás előkészítésének része az építkezésen folytatandó politikai munka feltételeinek megteremtése, e munka országos arányú támogatásáról való gondoskodás. Miután rövid időn belül — első ötéves tervünk módosításai során — jelentős változtatásokat hajtottak végre a beruházással kapcsolatban, szükségessé vált, hogy az országos pártvezetés határozatilag foglaljon állást az addig tett intézkedésekkel kapcsolatban, és körvona-
