A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

lazza az új helyzetből adódó tennivalókat. Ezt a célt szolgálta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1950. november 10-i határozata a Dunai Vasmű Építésével kapcsolatos feladatokról.

21 A Dunai Vasműről szóló párthatározat (következőkben: a novemberi párthatározat) megerősítette a terv módosításai során kialakított álláspontot, hogy e beruházás „ötéves népgazdasági tervünk kulcskérdése, országunk szocialista iparosításának alapja, honvédelmünk megerősítésének és a béke védelméért folytatott harcunknak egyik döntő eszköze". Rámutatott arra, hogy a mű „megépítése 1953-ra és teljes üzembehelyezése 1954-re igénybe veszi az ország erőforrásainak jelentékeny részét, s hatalmas erőfeszítést követel egész népünktől". Állást foglalt — még a II. kongresszus határozatát megelőzve, de már azzal összhangban — a beruházás módosított összegével és konkrét céljával kapcsolatban. Eszerint: közel négymilliárd Ft ráfordításával 1954-ig olyan hatalmas műnek kell születnie, amely „egyharmaddal több nyersvasat termel, mint amennyi az egész hazai termelés volt a hároméves terv utolsó esztendejében". Az említett cél érdekében üzemek sorát kell létrehozni, új energiafonást kell teremteni, amellett, hogy a mű kiszolgálása érdekében a telepítés térségében a közlekedés korszerűsítésére, kiépítésére is szükség van. E határozat módosította a Dunai Vasműhöz kapcsolódó település jellegét. Megerősítette azt az — a már néhány hónappal korábban megfogalmazott — álláspontot, hogy lakótelep helyett új, szocialista város telepítésére kerülj ön sor. A határozat szerint az új, szocialista városban 1954-ig 4000 család számára állandó lakást biztosítanak, s ezen kívül 500 személyes munkásszállót létesítenek. A várost mind ellátottsági szintjében, mind külső képében méltóvá teszik a szocialista jelzőre. A határozat a beruházás irányításával foglalkozva az egyszemélyi felelős vezetés biztosítását, az építésben érdekelt minisztériumok és az alájuk rendelt vállalatok közötti együttműködés mintaszerű megteremtését jelölte meg feladatként. Az építkezésen folytatandó politikai munka tevékenységi körét az építésvezetés segítésében, a dolgozók politikai, kulturális nevelésében, a tömegszervezetek irányításában szabta meg. A politikai munka céljaként azt állította a párt- és tömegszervezetek, valamint a gazdasági vezetés elé, hogy a Dunai Vasmű építését egyúttal hatalmas káderkohóvá kell tenniök. Olyan eredménnyel, hogy az ott dolgozókat politikai szempontból a párthoz és a népi demokráciához feltétlenül hű, szakmai szempontból pedig az építkezés feladatainak megoldására alkalmas szakemberekké neveljék. A politikai munka tartalmát a felvilágosító, nevelő munka végzésében, a párt sorainak növelésében, a termelési program végrehajtásának segítésében és az ellenség elleni harcban jelölték meg. A politikai munka segítése érdekében kilátásba helyezték, hogy 200 nagyüzemi kommunistát, tapasztalt párttagot irányítanak az építkezésre. A határozat az említett feladatok megvalósításának alapvető feltételét az „egységes, erős, jól működő, a sokrétű, bonyolult munka