A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

Baraktábor építése 1950 nyarán Dunapentelén, valószínűleg a dunaföldvári műút mellett A program nagyarányú módosításával összhangban nőtt a beruházásra előirányzott összeg. A párt II. kongresszusán elfogadott felemelt tervben a beruházás összege az eredeti tervben szereplőnek közel kétszeresére, csaknem négymilliárd forintra emelkedett.

12 A kapacitás növelése, a beruházási összeg emelése mellett változtatnak a telepítés helyén.

13 Az 1949-ben nyilvánosságra hozott dokumentumokban a telepítés helyeként még Mohács szerepelt. 1949 végén azonban, a magyar—jugoszláv viszony elmérgesedésére való tekintettel, a beruházás katonai védelmének fokozása céljából, a Mohácson folyó beruházást befagyasztják és Dunapentelén készítik elő indulását. A telepítés új helyén — Mohácshoz hasonlóan — gondoskodnak a létesítendő mű dolgozóinak elszállásolásáról is. Az első elképzelés — lakótelep létesítése. Ez a dunapentelei kivitelezés során módosul. 1950 őszén már szocialista város építése szerepel a Dunai Vasmű telepítésével foglalkozó dokumentumokban.

14 A Dunai Vasmű programjában megjelölt feladatok meghaladták az akkori magyar tervezőintézetek kapacitását. Ez a körülmény, továbbá a tervezés sürgőssége szükségessé tette a szovjet GIPROMEZ (Kohászati Üzemeket Tervező Állami Intézet) közreműködését.

15 A Gipromez kollektívája (ezer mérnök) közel egyéves munkával — 1950 februártól—novemberig — készítette el a mű vezértervét. A tervezésből adódó további feladatok megoldása (a vezérterv alkalmazása és részleteinek kidolgozása, a teljes tervezési feladat további fázisának kimunkálása) a Magyar Kohóipari Tervező Irodára (KITI) hárult 1950 második felében. A Dunai Vasműhöz kapcsolódó lakótelep, majd a szocialista város terveit — a szovjet vérosépítészet tapasztalatainak felhasználásával