A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

a szocializmus építése szükségessé, a szocialista tábor, a Szovjetunió támogatása pedig lehetővé tette kohászatunk fejlesztését, új kohászati bázis telepítését. A telepítéssel kapcsolatos előkészítő munkák már 1947-ben megkezdődtek a Nehézipari Központ Műszáki Főosztályának Gyártervezési Osztályán.

2 A mű nagyságrendje és telepítési helye az első ötéves terv kidolgozása és módosítása során alakult ki. A tervmódosításokkal összefüggésben — amelyeket ebben az időszakban legközvetlenebbül az elkerülhetetlennek tartott, sőt nagyon közelinek vélt háború katonai és gazdasági szempontjai határoztak meg döntően

3 — lényegesen megváltozott a Dunai Vasmű népgazdasági szerepe és jelentősége. A hazai kohászat eredetileg lassúbb ütemű fejlesztését Ötéves tervünk módosítása során a gyorsabb fejlesztés igénye váltotta fel. Az első ötéves tervünk törvénybe iktatásakor (1949 decemberében) még az 1949. évi kohászati termelés 95 %-os emeléséről volt szó.

1 1950 őszén, többszöri változtatás után — az 1951. évi népgazdasági tervelőirányzatok egészének módosítására került sor. Majd erre hivatkozva — miután „az 1951. évi népgazdasági terv olyan feladatokat old meg, amelyeket az ötéves terv csak a későbbi évekre írt elő" —• felülvizsgálták, majd módosították ötéves népgazdasági tervünk egészét.

5 A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán felemelt és 1951 tavaszán törvénybe iktatott tervünk a kohászat termelését már 162 %-kal kívánta emelni.

6 Mindezt azzal az igénnyel, hogy „vaskohászatunknak 1954-ben a magyar népgazdaság ellátását hazai termelésű vassal teljes egészében biztosítania kell".

7 Az acélnyersvastermelésnek az 1949. évi 398 000 tonnáról 1954-re 1 280 000-re, az acéltermelésünknek pedig 860 000-ről 2 200 000 tonnára kell emelkednie.

8 Az említetteknek megfelelően a mű tervezett kapacitása az első (az 1947. évi) telepítési tervben szereplő elképzelés négyszeresére (évi 1 millió tonna nyersvasra) emelkedik.

9 A kohászati bázis kiépítését két lépcsőben tervezték. Az elsőben félmillió tonnás üzem telepítése szerepelt. A kohászat fejlesztése mellett — a telepítési programnak megfelelően — feladat még a hazai kohókokszgyártás megteremtése is. A program alapján olyan gyárrészlegekre oszló kombinátot kellett létesíteni, amely — a szovjet krijov-rogi vasérc felhasználásával — mind a vas- és acéltermelés tervezett igényét, mind a — komlói kokszosítható szénre alapozva — hazai kohókoksz szükségletet kielégíti.

10 Ezért a törzsgyárrészlegek (a nagyolvasztó, az acélmű, a melegés hideghengermű) mellett a kiszolgáló- és segédüzemek (a kokszolómű, a vegyigyárrészleg, tűzálló-téglagyár; a gépészeti és energiaszolgáltató gyárrészleg) építését tervezték. A kombinátnak magának kellett előállítania a termeléshez szükséges energiát, és segédüzemi sorával biztosítani a termelés zavartalanságát. Fő késztermékként melegen hengerelt durva- és középlemezt, illetve hidegen hengerelt finomlemezt kellett előállítania.

11