A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

rata Párt vezető szerveivel és szervezeteivel való együttműködést, a reakció elleni határozottabb fellépést sürgette. Elégedetlen volt azzal az eréllyel, amellyel a testvérpárt a reakciós erők ellen fellépett, különösen saját sorain belül. De ennek a problémának felvetése és élezése ebben az időben korainak bizonyult, hiszen a demokratikus kibontakozást fékező erők elsősorban nem a szociáldemokraták között jelentkeztek, viszont a két munkáspárt kapcsolatát ez a követelmény ekkor gyengítette. A megyei bizottság a napi munkáiban a tömegszervezés és a propaganda tennivalóira koncentrált. Sorozatban rendezték meg a községekben az aratással és újjáépítéssel foglalkozó gyűléseket június—július hónapokban. A móri járásban 11, a váli járásban pedig 10 községben tartottak ilyen gyűléseket. Ezek azonban nem a Függetlenségi Front Pártjainak közös rendezvényei voltak, mint ahogyan azt a kezdeményezők kívánták, emiatt nem erősítették az együttműködést. A megyei bizottság újra meg újra hangoztatta, hogy az együttműködést és a szövetségi kapcsolatokat ebben a formában is kifejezésre kell juttatni és erősíteni, érvényesítve a párt kezdeményező és vezető szerepét a helyi munkában. A propaganda segítése érdekében járási és megyei faliújságokat küldtek az alsóbb szervekhez.

38 A pártszervezők a nyári hónapokban felfigyeltek a pusztákra, amelyeknek lakosságát — annak ellenére, hogy többségük földhözjuttatott volt — korábban elhanyagolták. A martonvásári példa nyomán megkezdték a helyi szervezetek kialakítását a pusztákon. A másik fontos feladat az üzemi szervezetek létrehozása volt. Júniusban Székesfehérvárott a vasúton és a Dermata-bőrgyárban alakultak meg az első üzemi szervezetek.

39 A székesfehérvári pártszervezet ezidőben építette ki a lakossággal való közvetlen kapcsolat biztosítása érdekében az utca-bizalmi hálózatot, és felszólította tagjait a szakszervezetekbe való belépésre. Június végére meglehetősen előrehaladt a szakszervezetek kiépítése. A szakszervezetekben ezidőtájt kevés kommunista tag volt, a vezetés pedig egészében a Szociáldemokrata Párt kezébe került. A ,,Szabad Szakszervezetek Székesfehérvári Bizottsága" május 13án alakult meg. Elnökévé Wagner Józsefet, a Tanácsköztársaság megyei direktóriumának tagját, titkárává Rácz Lajost választották.

40 A legerősebb szakszervezetek politikai tekintetben az építők, a vas- és fémmunkások és a vasutasok voltak, létszámban pedig a vasutasok mellett a közalkalmazottak, a kisiparosok, a kiskereskedők, a postások, a megyei-, városi- és községi alkalmazottak szakszervezetei. A 19 szakmai szervezet összesen 2905 tagot számlált, alakulóban volt az orvos-, a gyógyszerész-, a mérnökszakszervezeit, és néhány szolgáltató ágazat szakmai szervezete is. A szakszervezetek helyzete és fejlődése jól tükrözi a város és a megye szociális struktúráját, a középrétegek fölényét és az ipari munkásság helyzetét.

41 Az ipari szakmák létszámának felfutása csak az üzemek termelő munkájának megindulása után következett be. A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének szervezése június-