A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig
ban kezdődött meg, a FÉKOSZ székesfehérvári csoportjának alakuló ülését június 1-én tartották. 42 A szakszervezeti csoportok száma július közepéig 22-re emelkedett, kereken 3000 taggal. Ebben az időszakban már 5 szakma munkásai dolgoztak a kollektív szerződések szerint. 4 "" A szakszervezetek tevékeny részt vállaltak a helyi és a megyei közigazgatási szervezetekben, a népi bizottságokban és a községi képviselő-testületekben is. 44 Komoly szerepet játszottak a tavasz folyamán általában ideiglenes jelleggel megválasztott üzemi bizottságokban. A szakszervezetek kérdése, a szakszervezeti vezető pozíciók megszerzése és a szakszervezeti tagság megnyerése az egyik oka volt a két munkáspárt közötti kapcsolat ellentmondásosságának, hullámzásának. A Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek szélesebb körű kiépítésére május—júliusban került sor, bár az év második felében is. alakultak e pártnak alapszervezetei. 45 Az alapszervezetek jelentős részét központi szervezők hozták létre. A vidéki szervezésben a Szociáldemokrata Párt elmaradt a kommunista testvérpárt mögött, de mindkét munkáspárt a Független Kisgazda Párt mögé szorult a pártba tömörült vagy inkább toborzott tömegek mennyisége szempontjából. A Szociáldemokrata Párt a parasztság körében nem talált szélesebb bázisra. Tagsága falun főleg a helyi kisiparosok, kiskereskedők és állami tisztviselők közül került ki. Jelentősebb létszámú -tagságra és befolyásra tett szert a vasúti gócpontokon is, így Sárbogárdon, Pusztaszabolcson, és a nagylétszámú kispolgársággal és bejáró munkáslakossággal rendelkező településeken: Tárnokon, Érden, Polgáraiban, Mórott. November elején a Szociáldemokrata Párt taglétszáma a megyében, nem teljes adatok szerint — a székesfehérvári járás több községéből hiányoznak az adatok —• 10 294 volt. 46 A tagság szociális összetétele a pártvezetés és a pártszervezők számára is kedvezőtlennek tűnt: huszonöt százaléka a városi és falusi kisiparosok és kiskereskedők közül került ki. Kevés volt az értelmiségi párttag, ezek nagyobb része Székesfehérvárott lépett a pártba. A helyi vezetés általában a kisiparosok és az állami alkalmazottak kezébe került. A párt szervezői erőfeszítéseket tettek arra, hogy a szakszervezeteken keresztül növeljék a párton belül a munkások és az alkalmazottak létszámát. 47 Erőfeszítéseket tettek a parasztság beszervezésére, ehhez igénybe vették a helyi közigazgatás párthoz tartozó vezetőinek segítségét. 48 A párt szervezői igyekeztek erősíteni a vezetőségekben azt a felfogást, miszerint ,,a Szociáldemokrata Párt csak úgy lehet tömegpárttá, ha a földművesek úgy a pártvezetőségben, mint a nemzeti bizottságokban és a képviselőtestületekben a párton keresztül hangot, képviseletet és hatáskört kapnak". 49 ' A pártszervezetekben az alakulással egyidőben kiépítették a SZIM csoportokat, a vezetőségekben SZIM-ifjúsági felelősöket választottak. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom azonban nem játszott komoly szerepet, részben a 21 éven aluli fiatal párttagok alacsony száma miatt, részben azért, mert a szociál-
