A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

a még ki sem telepített németajkú lakosok törpe-, kis- és középparaszti birtokaiból. A fenti új településeken az uradalmi vagyonon való osztozkodás miatt keletkezett az ellentét a helyi lakosok és a telepesek között, mert ez elsősorban a szövetkezeti vagyonból vaíó részesedést osztotta meg, és tette kevesebbé a cselédek számára.

270 A kormányzat ezek után kapcsolta be a közigazgatást a földművesszövetkezetek szervezési, és bizonyos fokig elvi irányításába is. Korábban is volt némi beleszólásuk a helyi szövetkezeti ügyekbe, azonban a népi szervek nagyobb súlya miatt az kellően nem érvényesülhetett. 1946 nyarától a népi szervek jelentősége érezhetően csökkent, viszont a közigazgatási szakemberek befolyása egyre nagyobb lett a falvakban. A helyi igazgatási munkában dolgozó szakembereknél jobban senki sem ismerhette a lakosságot. Ezen az úton lehetett hozzáférni a falvak és a puszták új lakosaihoz is A kezdeti eredmények már bizonyították, hogy az idegenkedést fel lehet oldani, bár nem egyik napról a másikra, hanem évek múltával. Ez a földművesszövetkezetek szervezése és azok megszilárdítása tekintetében is jelentős lépés volt. 1946. nyarától a járási főjegyzők időnként tájékoztatták az alispáni hivatalt a szövetkezetek helyzetéről, a járásukban végzett szervezésről. Ezekből a jelentésekből tudjuk, hogy 1946 tavaszán 18 cégjegyzett szövetkezet működött a megyében, de már megalakult 17, és szervezés alatt volt 13 277 A szervezőmunka ezek után gyorsabb ütemben haladt. Május végére 28, július 15-én 42, szeptember 9-én pedig 62 cégjegyzett földművesszövetkezet volt.

278 Ez alatt a megyei Földbirtokrendező Tanács további 25 szövetkezet részére 44 esetben juttatott ingatlanokat, gépi és egyéb felszerelést.

279 A juttatások során a Földbirtokrendező Tanács elsődlegességi alapon kezelte a szövetkezetek kérelmeit. Ez is mutatja, hogy egy esztendő alatt a földművesszövetkezetek tudtak olyan eredményt felmutatni, amely a Földbirtokrendező Tanácsban eluralkodott negatív véleményt a szövetkezetek javára változtatta meg. Iszkaszentgyörgy ön egy uradalmi istállóra igényt tartott a földművesszövetkezeten kívül az MKP helyi szervezete és a községi Földigénylő Bizottság is. Ezek egymás között abban egyeztek meg, hogy egyharmad-egyharmad részben igénylik azt. A megyei Földbirtokrendező Tanács azonban a szövetkezetnek juttatta az istállót teljes egészében, mivel nem tartotta igényjogosultnak sem a pártszervezetet, sem pedig a Földigénylő Bizottságot.

280 Legelőjuttatási kérelemmel lépett fel a megyei Kisgazdák Termelő, Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezete is. Ezt a kérelmet azzal utasították el, hogy magánérdekeket szolgálna a juttatás. Valóban ez a szövetkezet egy kis csoportnak, a közép- és gazdagparasztságnak a tömörülése volt, így nem szolgálta volna a juttatás a közérdeket. Egyébként is minden felesleges legelőterületet a legelőtársulatok kaptak meg. A legelőtársulatokban a korábbi birtokos parasztság mellett helyet foglalt a törpe- és a kisbirtokos parasztság is, amely legelőjogot éppen a földreform végrehajtásával nyert. Mezőgazdasági gépet kívánt szerezni a Földmunkás és Kubikusok