A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

első cél elérése után a támadó hadműveletet haladéktalanul folytatni kell a Margit-állás Balaton és Duna közötti szakaszának visszanye­résére. Az OKH engedélye alapján a „Dél Hadseregcsoport" nyomban kiadja az északi hadművelet (Konrád) megkezdésére a parancsot. A második hadművelet a 3. lovasdandár beérkezése után a Székes­fehérvár térségéből induló támadás lesz, ennek fedőneve: Paula. 109 Látjuk tehát, hogy a „Konrád" fedőnevű hadművelet Fejér me­gyét, legalább is a megkezdéskor, nem érinti, mivel a támadás Ko­máromtól keletre, illetve a Garam torkolatvidékéről déli irányba in­dul. Fejér megye egyrésze azonban hadszíntér a német támadás meg­kezdésekor, s a harccselekmények itt sem szüneteltek, v. Grolman 31-én reggel megparancsolja a Balek seregcsoportnak, hogy a szovjet hadvezetés figyelmének Komárom térségétől való elterelésére az 1. páncéloshadosztály sávjában támadási előkészületeket kell színlelni. A támadáshoz az 1. páncéloshadosztály jelentős erősítéseket kap; légvédelmi tüzérséget és páncélvadász alakulatokat. A legjelentősebb erősítést a páncélosok jelentik: a hadosztályhoz beosztják a 24. páncé­losezred I. osztályát, 60 Párduc típusú, infravörös berendezéssel fel­szerelt harckocsival, továbbá a 23. páncéloshadosztályhoz tartozó 23. páncélosezred 18 harckocsiját és 3 páncélvadászt. A német támadás Ősinél indul, a támadó német harccsoport a szembenálló szovjet 69. lövészhadosztály sorozatvetőinek és tüzérségének zárótűzében betör Ősi község déli részébe. Ezt követően egy ideig ide-oda hullámzik a harc, a németek lőszere elfogy, s így szovjet ellenlökés hatására a hadosztály visszaszorul az Ősitől nyugatra levő szőlőhegyekre. A hadosztály visszavonulása elég nagy összevisszaságban megy végbe, s a parancsnoknak, Eberhard Thunert ezredesnek személyesen kell ál­lásba rendelni gránátosait, mivel a szovjet csapatok szorosan követik őket. A németek azonban meg tudnak kapaszkodni, sőt 23.45-kor újból támadásra indulnak. A német páncélgránátosok harckocsik­kal együtt támadnak Ősi déli része ellen, önjáró tüzérség támogatá­sával. Egy másik csoport a Párducokkal Birkás majort foglalja el. A gyalogosan támadó német gránátosok mindjárt a támadás kezdetén súlyos veszteségeket szenvednek, elsősorban a szovjet tü­zérség és sorozatvetők tüzétől, továbbá aknáktól. A támadás a pét­fürdői kőolaj finomító védelmét is szolgálja, ez alig 3 km-rel az arc­vonal mögött termel a németeknek. A szovjet lövészhadosztály szívósan védekezik, de ezúttal a né­meteké a siker: január 1-én délelőtt 10 óra tájban a gránátosok Ősi­től keletre és Birkás majornál ássák be magukat. 110 A területnyereség a német támadás közvetlen eredménye. Az 1. páncéloshadosztály története elégedetten állapítja meg, hogy a szem­benálló szovjet csapatoknak ez „elvette a kedvét" újabb támadástól, egészen január közepéig. Ez a megállapítás azonban semmiképpen nem állja meg a helyét, mert a „3. Ukrán Front" erőit az arcvonal más szakaszán indított német támadások kötik le, ezért nem támad­nak Fejér megye nyugati határán! A közvetett eredmény viszont jelentős: a szovjet hadvezetőség az 1. páncéloshadosztály félrevezető támadását harcfelderítésnek, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom