A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

gyében 32 község határát elaknásították, de lövészárkok, tankcsapdák, harckocsik és más katonai járművek csapásai szelték keresztül-kasul az őszi vetéseket is.

212 Ugyanakkor megyeszerte kisebb volt a falvakban az ősszel elvetett terület, mint a háborús évek bármelyikében (mindössze 78 723 kat. hold búzát, 18 644 kat. hold rozsot és 5272 kat. hold őszi árpát tudtak csak elvetni 1944 őszén). A hadiesemények ugyanis félbeszakították az őszi vetési és betakarítási munkálatokat. így pl. jelentős mennyiségű kukorica és répa maradt szedetlen. Felszántatlan és egyben megműveletlen maradt a megyében 466 564 kat. holdnyi terület.

243 Ebben a reménytelennek látszó helyzetben 1945-ben a föld népének élniakarása, csodálatra méltó kitartása és szorgalma mentette meg az elpusztított falvakat, valamint Székesfehérvárt is az éhínségtől. Az elpusztított falvakba és pusztákra a kitelepített nép a front továbbvonulása után visszatért. Mivel igaerő nem volt, és a gépek kijavítása sem történt meg az első hetekben, a legtöbb helyen a földet ásóval, kapával forgatták meg. Erre a munkára kényszerítette őket az előrehaladott idő és a tavaszi szárazság is. Az első heteknek ez a kitartó szorgalma nagy áldozatvállalást, lemondást, sőt gyötrelmet jelentett a földművelő lakosságnak. Mindez mégis mutatta, hogy a háborútól elcsigázott nép élni akar. Leleményességben sem volt hiány. Kilőtt harckocsik, valamint más katonai járművek alkatrészeiből pótolták a traktorok hiányzó részeit. Üzemekben, gyárakban az ipari munkások sok traktort és mezőgazdasági gépet tettek üzemképessé. Eközben a mezőgazdasági munka szervezése is előrehaladt. A mezőgazdasági lakosság tudatában volt annak, hogy a felszabadulás ténye, valamint a háború okozta helyzet a mezőgazdaság területén is új formákat eredményez. A társas gazdálkodás gondolata erősen foglalkoztatta a lakosságot. Természetesen idegenkedtek tőle, különösen a birtokos paraszti rétegben, ahol erős nyugtalanságot váltott ki. Időleges megnyugvást a nagybirtokrendszer megszüntetéséről hozott rendelet eredményezett, amelyet az egész paraszti lakosság elégedetten fogadott. Ez a rendelet már utal a földhözjuttatottak megalakítandó földművesszövetkezeteire.

244 Kimondja, hogy a nagybirtok minden olyan felszerelése, amelyet a földigénylő bizottságok az igényjogosultaknak nem adtak át, a földművesszövetkezetek tulajdonába megy át. A szövetkezeteket az igényjogosultakból kell alakítani, így a mezőgazdasági üzemek, gépek, épületek a mezőgazdasági proletariátus érdekét szolgálják. A fenti rendelet még megjegyzi, hogy a földművesszövetkezetekről a jövőben még külön rendelkezés is születik, de annak megjelenéséig is megvan a lehetőség, hogy ezek a földmű vesszövetkezetek necsak megalakuljanak, hanem alkotó módon tevékenykedjenek is. A szövetkezetek a szegényparasztság szolgálatában Fejér megyében a rendeletnek a szövetkezetekre vonatkozó része nagy érdeklődést keltett. Ennek nyomán az egyes uradalmakban különösebb ösztönzés nélkül alakultak meg a földművesszövet-