A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

•pusztán a Bélák kastély még 1949-ben is erősen romos állapotban volt. Nem akadt gazdára a lovasberényi Cziráky-féle kastély sem. Romos állapota miatt húzódoztak tőle a különböző községi és megyei szervek. Ez az épület egyébként 15 175 légköbméterével túlnagy méretűnek bizonyult valamennyi községi kulturális intézmény elhelyezésére. Nagyobb méretű javítást igényelt volna a ráckeresztúri Ivánkay kastély, (így ezek lebontására 1946-ban már javaslatot tett a Földbirtokrendező Tanács). Viszont a felsőszolgaegyházi 24 szobás tiszti lakot renoválásra javasolták, mivel téglából épült, és a sok háborús rongálás ellenére is szilárd maradt. A kevésbé sérült, vagy a háború eseményeit épségben átvészelő kastélyok és úrilakok viszont gazdára találtak. Zömmel minisztériumi, gazdasági szervek, vagy a politikai községek kezébe kerültek. Abán a Zichy Ráfáelné-féle kastélyt a községházának juttatták, Adonyban a járási rendőrkapitányságé lett a Zichy Aladár-féle kastély. Alcsúton a kastély és a pavillon-épületeket állami gyermekotthonnak juttatták. Az épületekről 1949-ben még csak a tető hiányzott; megmentésükre azonban ekkor erő .nem- volt, így lebontották őket. Baracs—Belső-pusztán a Szluha kastélyt a helyi földművesszövetkezet termelő csoportja használta, a Szitányi kastélyt pedig a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége üdülőjének szemelték ki. A bicskei Börcs úrilakot járási főjegyzői székháznak adták, a mesterbereki gazdatiszti lakot a felsőörsi állami gazdaság, a csóri Somslch kastélyt pedig a község használta fel, és oda községi intézményeket telepített. A csákvári Esterházy kastélyt ekkor az állami dohányjövedék hasznosította, a dunapentelei Sándorházári lévő Sigray-féle tiszti lakot pedig a helyi MDP szervezet kapta meg. Ercsiben a Wimpffen-féle nagykastély a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumé, a fehérvár csurgói Károlyi kastély pedig a Fővárosi Gázműveké lett. A felcsúti Kozma-féle lakóházból orvoslakást, óvodát és napközi otthont létesítettek. Agárdon egy 16 szobás, 1 emeletes úrilakot szövetkezeti üdülőnek alakítottak át. Igaron a Vacuum Oil Company kastélya a helyi földművesszövetkezet, az iszkaszentgyörgyi Pappenheim kastély a Közalkalmazottak Szakszervezetének kezelésébe került. Martonvásáron a Dreher-féie kiskastélyból a községházát, a nagykastélyból pedig az Agráregyetem mintagazdaságának központi épületét alakították ki. Mány—Nándor-pusztán a Ziegler-féle úrilak ugyancsak állami gazdaságé lett, a felsőörsi Rutkay kastély pedig földművesszövetkezeti kezelésbe került. A móri Merán kastély a Bányász Szakszervezeté, a Széchen kastély pedig szegényház és a Défosz szervezeté lett ideiglenesen. 1946. július 26-án a láncos kastélyt gróf Merán János teljes egészében visszakapta.

156 Ugyancsak nem véglegesen foglalta el a hajósok és a vasutasok szakszervezete a nádasdladányi kastélyt, mivel 1949ben a Gazdasági Főtanács azt a helyi Tőzegkitermelő Nemzeti Vállalat székhelyéül jelölte ki. Pázmánáon a Lyka Döme-féle kastély a községé lett, a Polgárai—Bálint-majori kastélyban pedig az Állami Mezőgazdasági Gépüzem kapott helyet. A Pusztaszabolcs—felsőcikolai úrilak az Állami Nád- és Halgazdaság tulajdona lett, a Woos-