A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

ter kastéllyal viszont a Népjóléti Minisztérium rendelkezett. Az Állami Tógazdaság birtokolta a pusztaegresi kastély felét, míg a másik részében a földművesszövetkezet rendezte be hivatali és raktárhelyiségeit. A pusztavámi Haggenmacher kastély az erdőgazdaságé lett, a sárszentmihályi Szterényi-féle „nagykastélyt" viszont az ifjúsági szövetség ideiglenesen sportiskola céljaira használta, míg a sárszentmihályi „öregkastélyt" a politikai község kapta meg. A sárosdi Esterházy kastélyban a Népjóléti Minisztérium szociális otthont rendezett be, Sárbogárd—Décsi-pusztán az unitárius püspökség vikáriatusának úrilakában ugyancsak a politikai község rendezett be intézményeket. Seregélyesen a Hadik kastélyt az államkincstárnak juttatták, Soponyán a nagylángi Zichy kastélyt pedig a Szakszervezetek Országos Tanácsa rendelkezésére bocsátották, míg a Dóri-pusztai „kis úri"-lakban általános iskolát rendeztek be. Szabadbattyánban a Scheiber-féle úrilakban a község helyezte el intézményeit. Tordason a földszintes Hardy Dreher kastélyban a tulajdonos lakott, aki azonban az, épületet a Dreher Sörgyár Nemzeti Vállalatnak eladta. A sörgyár üzemi bizottsága a kastélyt munkásüdülőnek használta fel. Válón a Dreher kastélyban gazdasági iskola működött, de hamarosan a megalakult Sinatelepi Állami Gazdaság kezébe került. Velencén a Gschwindt-féle kastély a dohány jövedéké lett, amely a sérült épületrészeket kijavította, és az egész kastélyt mintaszerűen berendezte.

157 Az egyházak és a földreform A Székesfehérvári Székeskáptalan 1945. április 18-án bejelentette földigényét, amely szinte az egész volt etyeki uradalmára vonatkozott. A káptalan jogi képviselője azzal érvelt, hogy földjei egyházi javadalmi birtokok, s mint ilyenek, a káptalan működésével kapcsolatos kiadások fedezését szolgálják. A káptalani birtokokból fizették a szentszéki elnököt, az egyházmegyei főfelügyelőt, a két főesperest és a dékánt. Ezeknek nemcsak a személyi ellátását, de hivatali működésüket is a káptalani birtokok fedezik. Ezért részükre külön-külön 50 holdat kért vissza. A székeskáptalan nyolc tagjának javadalmi ingatlana címén pedig személyenkint 100—100 holdat. Mivel a káptalant terhelte a székesfehérvári bazilika belső felszerelésének beszerzése, felújítása, valamint az istentiszteletekkel kapcsolatos kiadások fedezése, ezeknek a terheknek viselése címén, további 100 holdra tartottak igényt. A káptalan tehát összesen 1500 kat. hold mezőgazdasági ingatlant kívánt visszatartani magának, de ugyancsak a káptalani birtokokból akarta a kegyúri váltságot is kifizetni, így például a pákozdi plébániatemplom, a pákozdi plébánia épülete és a plébános javadalmazására 100 holdat igényelt a községben fekvő káptalani uradalomból. Ugyancsak ezen az alapon kért a gyúrói római katolikus templom fenntartására és a lelkész javadalmazására 120 holdat, míg az etyeki és sóskúti plébániáknak és templomoknak 60—60 holdat.

158 Április 23-án a székesfehérvári püspök a sárkeresztúri javadalmi uradalom visszajuttatására tett lépéseket. Saját magának 300 kat. hold föld mentesítését kérte azon