A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

gatterfürész, a góré, a motorház és a magtár tartozott a nagybirtokos 300 holdas gazdaságához. Az újgazdáké lett a téglaház, öt cselédház, az ököristálló, valamint azok a gazdasági épületek, amelyek korábban is a cselédházak tartozékai voltak. Belmajorban tehát alig kaptak az újgazdák gazdasági épületeket, viszont ugyancsak az uradalomhoz tartozó külmajori, Ágoston-pusztai és Csiramajori épületek mind az újgazdákéi lettek.

137 Ezzel a földesasszony el szerette volna távolítani volt cselédjeit a majorból, és csak azoknak a letelepedését engedélyezte volna, akik továbbra is a mentesített gazdaság szolgálatában maradnak. A mentesített ingatlant ugyanis Belmajor körül mérték ki, amely ellen a kálozi Földigénylő Bizottság egy éven keresztül a leghatározottabban tiltakozott. Karczag Pálné 1946. október végén kapta kézhez a politikai bizottság határozatát, amelyben értesítik, hogy 100 holdat mentesítettek számára. Karczag Pálné birtokát azonban felosztották, amelyeket az újgazdáktól nem lehetett visszavenni. Így Szluha Aladár uradalmából mentesítettek 100 holdat, indokolván azzal, hogy Szluha Karczagné nagybátyja, így felmenő ágon családi vagyont kap vissza.

138 A földreform, bár 1946 tavaszára gyakorlatilag befejeződött Fejér megyében, további vitákra adott alkalmat az újgazdák és a földigénylő bizottságok, valamint a népi szervek és. a volt nagybirtokosok között is. Nyilvánvalóan a nyugodt birtoklás miatt is, végképpen le kellett zárni a reformot. Ezt kívánta szolgálni az 1946. évi IX. te, amely május 13-án lépett hatályba. A kormányzat a szegényparasztság érdekeit védte meg, amikor kimondotta a kisemberek földtulajdonának védelmét és a csereingatlanokról intézkedett. A Földművelésügyi Minisztérium állásfoglalása szerint azok a kérelmek, amelyeket 1945. dec. 31-ig nem juttattak el a felsőbb szervekhez, nem veendők tekintetbe.

130 Az országosan is megszaporodott pót juttatási kérelmek sok zavart okoztak a földbirtokrendező szerveknél, holott már csak a telepítésre tartalékolt területek maradtak meg nagyobb mennyiségben a földalapban. A fenti rendelkezésre Fejér megyében is, — ahol pedig bőven volt felosztásra alkalmas terület — megszaporodtak az újabb kérelmek. Ugyanakkor a megyében nagyarányú telepítés is folyt, amely éppen ezekben a hónapokban volt a legtömegesebb. A kitelepített sváb lakosság helyére hozott betelepülők problémái azonban továbbra is nehezítették a földbirtokrendezést. A földigénylő bizottságok hivatalosan is megkísérelték a mentesített ingatlanok nagyságának csökkentését, sőt teljes felosztásukra is javaslatot tettek. A pusztazámori Földigénylő Bizottság a községben mentesített 150 holdat kitevő három gazdaság megváltását kérte, hogy a pótjuttatást megoldhassa.

140 A IX. tc. értelmében megváltottak Sárszentmihályon a Szterényi-gazdaságból 200 holdat.

141 A törvénycikk ugyanis kimondotta, hogy azokból a gazdaságokból, amelyek 1944. január 1-én közös kezelésben voltak, csak 100 hold mentesítése