A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
eke, 1 vetőgép, 1 cséplőgép, 5 eke, 3 fogas, stb. 130 Tripolszky Ágoston 100 holdját pedig 200 holdra egészítették ki. 131 Voinovich Géza birtokát is teljes egészében megváltották, de 1946 nyarán ingatlanokat juttattak neki vissza. Lakóhelyéül a kastélyt jelölték ki, és neki adták a 18 holdas parkot is; majd két halastó, nádas, szántóföldek két tagban kerültek vissza az eredeti tulajdonoshoz. Az alapi Voinovich-gazdaság, beleszámítva a nádas és a kastély területét is, így éppen 100 holdat tett ki. 1 ' 32 A zirci apátságnak visszahagyott ingatlant még 1945 őszén 100 holdra egészítették ki. Ez Előszállás község határában volt, amelyhez mentesítették még a nagyvenyimi Keményítő és Olaj gyárat, valamint a Selyem-majori malmot is. 1946 áprilisában a gazdaságnak két aratógépet, 1 cséplőszekrényt - juttattak vissza, amelyeket egyénektől vettek el. A gazdaság igásállományát is az újgazdáktól kellett visszaszereznie a megyei szerveknek. A gazdaság kizárólag az uradalom alkalmazottai által a háború alatt megmentett állatokkal kezdte meg a munkát (2 ökör, 2 ló, 2 tehén). Az előszállási uradalom egykori területén ekkor már állami mintagazdaság is működött, amely az uradalom gazdasági felszerelésének egyrészét is birtokba vette. A megyei Földbirtokrendező Tanács utasította a gazdaság vezetőjét, hogy az épületek közül a tiszti istállót, a felszerelésből pedig 1 fahengert, 1 kapálóekét, 1 magtakaró fogast, 1 vetőgépet, 2 ekét, 1 szekeret adjon át az apátsági gazdaságnak. 133 Elek Ferenc és fia Harmatos-pusztai gazdaságát is 150 holdra egészítették ki. A kastélyépület mellé még a gazdatiszti lakot, a majoros gazda lakását, 12 lakásos új cselédházat, 5 férőhelyes lóistállót, kocsiszint, széna és dohánypajtákat, valamint a 60 férőhelyes tehénistállót kapták meg. A major területe 28 hold volt, amelyet a 150 holdas mentesített ingatlanba nem is számítottak be. 1 ' 34 A nemzetgyűlés politikai bizottsága által mentesített ingatlanok kimérése a szegényparasztság képviselőinek ellenállása folytán nem ment simán. Móron a Széchen-uradalmat teljesen felosztották, így az örökösöknek, Miklósnak és Alice-nak csak a sváb szőlőkből tudták a mentesített 20 holdat kimérni. 135 Esterházy Móricznak is csak ez év nyarán tudták a csákvári uradalomhoz tartozó Forna-pusztán átadni a mentesített 100 hold ingatlant, amelyhez a gazdatiszti lakás és 2 istálló tartozott. A birtokrészt továbbra is a csákvári gazdasági főtisztség kezelte. 136 Ugyancsak 1946 nyarán sikerült rendezni a kálozi újgazdák és a belmajori földesasszony között keletkezett birtokrendezési vitát, amely éppen egy esztendeje húzódott, és az újgazdáknak nem kevés bizonytalanságot okozott juttatott földjeik birtoklását illetően. Most kétségtelenül erős jobboldali nyomás nehezedett a falu népi szerveire is. Ezek a felsőbb utasításoknak kénytelen-kelletlen engedelmeskedtek, és beleegyeztek az általuk korábban következetesen védelmezett álláspont megváltoztatásába. A tárgyalás eredménye az lett, hogy Széchenyiné megmaradt kastélyában, megtartotta az intézői lakást és a kastélyhoz tartozó melléképületeket is. (A számvevői, a Darázs-féle és kertészházakat.) A gazdasági épületek közül a Belmajorban a csíra, a sertés és a darázsistállók, a hizlalda, a lukasfélszer, a szénapajta, a kovácsműhely, a daráló, a
