A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

szereléseket, ha kellett, akár újgazdáktól, vagy állami mintagazda­ságtól is elvették, és a nagybirtokosnak adták vissza. Mindezek ter­mészetesen a helyi szegénység kárára történtek, annak ellenére, hogy azok tiltakoztak, de ekkor az állami szerveknél kevés meghall­gatásra találtak. A szegényparasztság az agrárforradalom álláspontját képviselte, továbbra is a földet védelmezte. Viszont a jobboldal min­denképpen csak az agrárreform kerete között kívánt maradni. Sárosd-Csillagmajorban a mentesített ingatlanra a birtokos új cselédeket szerződtetett, akiket viszont a régi cselédházakban nem tudtak elhelyezni, mivel ott a korábbi uradalmi alkalmazottak és újgazdákká vált korábbi cselédek éltek. Más lakások ekkor ezeknek az új gazdáknak nem álltak rendelkezésre, a nagybirtokos mégis hatósági úton kérte eltávolításukat, amelyet a sárbogárdi járás fő­jegyzője meg is ígért. 118 Szentkuty Aladárné a kiosztott gabonaföldjei után követelte *az újgazdáktól a bért, mivel szerinte a kérdéses terü­letet csak kishaszonbérletképpen birtokálják a gazdasági év végéig. A nagybirtokos ugyanis önkényesen választotta ki azt a neki tetsző területet, ahol a gazdaságát — a mentesítendő részeken — meg kí­vánta szervezni. 119 Igen kirívó eset volt az is, hogy a többszörösen megtárgyalt és elkobzásra ítélt kálozi Komlós-féle vagyonból épüle­teket és gazdasági felszerelést juttattak vissza a tulajdonosnak. 120 Egyes ingatlanokat, mint nem mezőgazdasági jellegűeket adtak visz­sza. így az Esterházyak a magyaralmási és pusztavámi malmokat, 121 Nádasdy Ferencné Nádasdladányban a villanytelepet, a vámőrlő malmot, 122 Hardy Dreher Béláné Tordason a malmot, gróf Károlyi István ugyancsak három vízimalmot, 123 és Merán Fülöp Csákberény­ben három lakóházát, — mivel azok nem voltak a megváltott kas­tély és mezőgazdasági ingatlan részei, — kapta vissza. Hardy Dreher Béláné ingatlanát 50 holdra kiegészítették, majd a kastély, a park, a víztorony, az üvegház, a cifrapince és két istálló átadása követke­zett. 124 Merán János Móron „a láncos kastélyhoz" még visszakapta a Hangya-udvar néven ismert épületeket a telekkel együtt. 125 Halász Miklósné a 100 holdas gazdaságához ugyancsak akkor kapta meg véglegesen a gazdasági épületeket. 126 A Grünfeld-család 300 holdat kapott vissza 1946 nyarán (László, Nándor és Sarolta), a meg­felelő gazdasági felszereléssel. 127 A Grünfeld Sándor-féle gazdaságot ugyanis 1945 tavaszán teljesen felosztották. Wüntscher Frigyesné Szabadbattyánban a „Kúria" nevű lakóházat és 26 hold földet ka­pott vissza, 128 holott a polgárai népi szervek férjének, Wüntscher Frigyesnek 1945 előtti politikai magatartását népellenesnek minő­sítették, még a földreform kezdetén. Ugyancsak ekkor rendezték a Zichy ingatlanokat is. Zichy Endrének és Kázmérnak Zichyújfalu­ban 100—100 holdat mentesítettek, amelyekből két gazdaságot szer­veztek. Zichy Endre a nagykastélyt kapta meg lakhelynek, amely­hez 4 hold park is járult. Megtarthatta a korábbi uradalmi iskolához tartozó tanítói lakot, és még 2 hold kerti földet is. 129 Zichy Kázmér a kiskastélyt kapta meg, amelyhez ugyancsak 2 hold kerti föld tar­tozott. A gazdasági épületeket és a felszerelést pedig testvérével közösen használták: így a lóistállót, a vándormunkások szállását, a nagy ököristállót, a belmajori magtárt. Gazdaságonkint. jutott 1 gőz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom