A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
újra kérte, hogy a számára sérelmes elkobzási véghatározatot változtassák meg, és földjét megváltással vegyék igénybe. Ezen az úton kívánta elérni azt, hogy számára a földreformtörvény értelmében legalább 100 kat. hold földet visszajuttassanak. A Földigénylő Bizottság a kérelmet ezúttal sem teljesítette. 1945. szeptember 27-én a kálozi községházán újra megtárgyalták a két Komlós múltbeli magatartását, ahol lényegében a volt cselédek és alkalmazottak a korábbi vádakat csak megerősítették. A Földigénylő Bizottság ezért úgy határozott, hogy az elkobzást fenntartja, mivel a nagybirtokos továbbra is népellenesen viselkedne a visszamaradó birtokrészen dolgozó alkalmazottakkal. L1 * A pátkai Földigénylő Bizottság és a Nemzeti Bizottság, valamint az elöljáróság a község nagybirtokosai közül báró Ivánka Géza kérelme- mellé állott, amikor 100 hold föld és egy lakóház megtartását kérelmezte. A helyi szervek vezetői különösen az 1918 őszi eseményekre emlékeztek vissza, amikor Ivánka Géza demokratikus módon járt el és házhelyeket juttatott az arra rászorulóknak, sőt építőanyagot is adott a község szegény népeinek. Habsburg-ellenességéről is közismert volt a báró, és 1931-ben egy községi ünnepély alkalmával tartott ünnepi szónoklatában negatív véleményt mondott róluk, amiért 3 hónapig hatósági megfigyelés alatt állott. Ingatlana meghaladta az ezer holdat. Ennek ellenére a helyi szervek, a községben álló lakóházat és a hozzátartozó 600 n.-öl területű kertet neki meghagyták, és javasolták a megyei szerveknek, hogy 100 kat. hold szántóföldet juttassanak számára. 117 A szegényparasztság több helyütt a helyi népi szervek akarata ellenére sem kívánta az 1945 tavaszán kiosztott ingatlanokat visszaadni, így keletkezett ellentét a kálozi szegényparasztság és a Széchenyi-család, illetve a szegényparasztság mögött álló kálozi Földigénylő Bizottság és a nemzetgyűlés politikai bizottságának határozatát végrehajtó megyei Földbirtokrendező Tanács között. Előfordultak olyan esetek is, amikor a szegényparasztság a nagybirtokos magatartását rótta fel, és emiatt indult vizsgálat ellenük. 1945 nyarán a politikai erőviszonyokban eltolódás kezdődött, amely ősszel, a választási harc megkezdése után a jobboldal fölényében jutott kifejezésre. Ezzel párhuzamosan a földreformtörvény egyes paragrafusainak értelmezését a maguk javára kezdték magyarázni a volt nagybirtokosok is. Képviselőik segítségével egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a megyei Földbirtokrendező Tanácsra. Kísérletezésük végül eredményes lett, mert valóban meggyorsult a megyében a földek visszajuttatása és a mentesített ingatlanok végleges kimérése is. A nagybirtokosok szinte követelték az államhatalomtól, hogy ne csak a juttatott ingatlanokat védje meg, hanem a „rend és a társadalmi fegyelem fenntartása" érdekében a mentesített birtokok is védelemben részesüljenek. Erre a nemzetgyűlés november-végi ülésszakán a miniszterelnök egyébként célzást is tett. A választások után egyre jobban előretörő jobboldali hangulatot mi sem bizonyítja jobban, minthogy Fejér megyében meggyorsították a volt földesurak mentesített ingatlanainak rendezését, nem egy esetben a visszajuttatások mértékét is emelték, és a gazdasági fcl-
