A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

Megváltották a Földigénylő Bizottságok a háborús szerzeménynek minősülő gazdaságokat is. Ide azok a nagy-, közép- és kisbirtokok tartoztak, amelyeket 1939. szeptember 1. után vásároltak, és minden kétséget kizárólag meg lehetett állapítani, hogy a szerzemény háborús nyereségből eredt. A megyében ilyen gazdaságnak 111 minősült, de ezek összterülete csak 4669 kat. hold volt. A földalap nagyobb részét azonban megváltás útján teremtették meg. Ilyen módon került a földigénylő bizottságok rendelkezéseié a nagybirtokok zöme. (335 nagybirtok 308 778 kat. hold területtel.) A földalaphoz csekély szőlő- és gyümölcsös terület is tartozott (386 kat. hold). A földreformtörvény értelmében a 100 holdnál nagyobb terjedelmű erdők állami tulajdonba mentek át. így a megyében csupán négy gazdaság 214 hold területű erdőbirtoka került a földigénylő bizottságok kezére. Házhelyeknek 1659 kat. holdat vettek igénybe. Ezek azonban kisemberek tulajdonait képezték (732 fő). A kistulajdonosokat mindenütt kárpótolták. Hasonlóan kárpótolni kellett azt a 274 birtokost is, akiknek földjeiből 3138 kat. holdat kisajátítottak a reform eredményes lefolytatása érdekében. Ez utóbbiak szintén 100 kat. holdon aluli gazdaságok voltak. A földek juttatása az alábbiak szerint történt; 1945. december l-ig 27 020 igényjogosultnak 173 800 kat. hold területet osztottak. Ezek között volt 7382 gazdasági cseléd, akiknek 62 790 kat. holdat adtak. Ezeken kívül 10 066 mezőgazdasági napszámos és földmunkás 63 873 kat. holdat, 6602 törpebirtokos 32 428 kat. holdat, valamint 1869 kisbirtokos 10 871 kat. hold szántó, rét- és házhelyjuttatásban részesült. Kaptak földet az uradalmi és falusi kisiparosok is. Ennek kapcsán 950 személynek 2813 kat. hold szántó- és házhelyterületet juttattak. Földet kaptak még az okleveles gazdák és az erdészeti alkalmazottak is. Az okleveles gazdáknak elsősorban a szaktudásuk miatt juttattak területeket (834 kat. holdat), míg az erdészeti alkalmazottak illetményföldek gyanánt jutottak területekhez (191 kat. hold). A földalap fennmaradó részei állami célokat szolgáltak, vagy oszthatatlannak nyilvánították azokat, és a községeknek, valamint a köztestületeknek adták át használatra. Közlegelőknek, vagy közlegelők kiegészítésére 36 820 kat. holdat juttattak. Állami és közbirtokossági tulajdonba került 55 469 kat. hold. Telepítés céljaira tartalékoltak 49 992 kat. holdat, míg házhelyrendezés címén adtak át a gazdáknak 7561 kat. holdat. Minta-, tan- és kísérleti gazdaságot 5953 kat. holdon létesítettek, a tógazdaságok és a nádüzem részére 4253 kat. holdat adtak. Egyházi kezelésbe került 1050 kat. hold, és oszthatatlannak nyilvánítottak 8990 kat. holdat.

20 Az 1945 december elejei adatok azonban nem tükrözik a földreform végleges képét. Azok csak 1948 végére alakultak ki, amikor a reformmal kapcsolatos összes viták lezárultak. Az 1945. évvégi adatok mégis a tavaszi nagy agrárátalakulás hű képét adják. Ekkorra a nagybirtokos uralkodó köröket megfosztották gazdasági bázisuktól, miközben elvesztették politikai vezetőszerepüket is. A tulajdonossá lett eddigi nincstelenek pedig a felszabadulással politikai jogokat is nyertek: ezzel megkezdődött a szegényparaszti rétegek gazdaságitársadalmi felemelkedése.