A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

A földalap megteremtése A földalapot elkobzások és kártérítés ellenében történő kisajátítások útján teremtették meg. Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül elkobozták a hazaárulók, a nyilas, nemzetiszocialista és egyéb fasiszta vezetők, a volksbund-tagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait. Megváltás esetében az 1945. január 1-i tényleges birtokállapotot vették figyelembe, és kisajátításra kerültek a 100 kat. holdnál nagyobb ingatlanok, illetve a Budapest határától számított 30 kilométeres körzeten belül az 50 kat. holdon felüli birtokok is. Fejér megye esetében a fővárost övező 30 kilométeres körzetbe Alcsút, Bicske. Baracska, Csabdi, Diósd, Ercsi, Érd, Etyek, Felcsúi, Gyúró, Kajászószentpéter, Kápolnásnyék, Mány, Martonvásár, Pázmánd, Pusztazámor, Ráckeresztúr, Sóskút, Százhalombatta, Tabajd, Tárnok, Űjbarok, Vál, Veréb, Vértesacsa és Vértesdoboz község esett.

21 Ugyancsak teljes egészében igénybevették az 1000 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági földbirtokokat, és nagyságra való tekintet nélkül a kereskedelmi és más, kereskedelmi vonatkozású törvény alapján létesült társas vállalatok, nyudíjpénztárak és társadalmi biztosító intézetek földbirtokait. A törvényhatóságoknak, községeknek, egyházaknak azonban 100 kat. holdat meghagytak. Ugyancsak 100 kat. hold volt mentesíthető az alapítványok birtokaiból is, ha az erre a célra kiküldött bizottság az alapítvány közérdekűségét megállapította. Igénybevették azokat az ingatlanokat is, amelyeket 1939. szeptember 1. után vásároltak olyan tulajdonosok, akiknek a földművelés nem volt az élethivatásuk. Mentesíteni kellett azokat az ingatlanokat, amelyeknek tulajdonosai a földművelést élethivatásnak tekintik, és földbirtokuk nagysága a 200 holdat nem haladta meg. Azok számára, akik a németellenes nemzeti ellenállásban részt vettek és kimagasló érdemeket szereztek, a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának határozata szerint 300 kat. hold terjedelmű ingatlan volt mentesíthető.

22 Abán Zichy Rafael budapesti lakos 3067 kat. hold földbirtokát megváltották. Nem tudták igénybe venni még június közepén sem a Magyar Katolikus Vallásalap 4094 kat. hold területű birtokát, mivel az alapítványi földek ügyében dönteni jogos bizottság ezideig nem érkezett meg. így megváltására jogilag csak ősszel került sor. Ezenkívül még Graber Gyula 844 kat. hold, Detrich Gyuláné 625 kat. hold, Bolváry Géza 336 kat hold ingatlanainak a 100 holdon felüli részét is megváltották. Simon Mihály és 11 társa 452 kat. hold területű ingatlanát egyenként váltották meg, úgy, hogy tulajdoni egységenkint 5—5 kat. hold földet (összesen 62 kat. holdat) hagytak viszsza. Simon és társai ugyanis a Dunántúli Mezőgazdasági Kamara RT. cég részvényesei voltak, és az ingatlant 1939. szeptember 1. előtt szerezték, de ekkor a tulajdonjogot a részvénytársaság nevére kebelezték be. A részvényesek azonban a tulajdonközösség megszüntetésére törekedtek, amely 1942 elején sikerült is nekik. A Földigénylő Bizottság ezt a földbirtokot háborús szerzeménynek tekintette, és ennek alapján vette igénybe.

23