A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

A vármeevei közigazgatás dr. Bratán István vármegyei fő­jegyző irányításával indult meg. Április 14-én a megyei közigazga­tás vezetője, Bratán István rendelkezett az igazgatási munka meg­szervezéséről. Ehhez a községek lakosságának létszámáról, gazda­sági, politikai képéről kért adatszerű tájékoztatást. Többek között a lakható és elpusztult házakról, az állatállományról, a közélelme­zési helyzetről, a községi elöljáróságról, az egészségügyi dolgozók­ról, a munkaerőhelyzetről, mezőgazdasági gépek állapotáról. A körlevélben a megyei főjegyző utasítja a községi közigaz­gatás vezetőit, hogy a Nemzeti Bizottságot hozzák létre. Leírja a körlevélben, hogy a demokratikus pártok delegáltjaiból hozzák azt létre, de ha pártok nem léteznének, akkor pártonkívüliekből is meg lehet alakítani. A megyei közigazgatási vezető a Nemzeti Bizottsá­got a legfőbb politikai és igazgatási fórumnak tekintette, hisz azt írja, hogy a községi képviselőtestület újjáalakításáig a Nemzeti Bizottság gyakorolja annak hatáskörét is. Á községek élén ezekben a napokban a szovjet katonai parancs­nokság által kinevezett ideiglenes közigazgatási vezetők állottak. Ezek kapják tehát a megyei közigazgatási vezető utasításait a de­mokratikus átalakítás megkezdésére, a különleges feladatok meg­oldására létrehozandó népi szervek és pártok alakítására. A leg­sürgősebb tennivalók közé sorolja a demokratikus pártok, a Nem­zeti Bizottság létrehozását, a földreform megkezdését, a mezőgaz­dasági munkák végzését, valamint a községi rendőrség megszer­vezését. 96 Külső segítségre a községek egyelőre ne számítsanak, — hang­zik a felhívásban, ezért minden problémát a községeknek saját hatáskörükben kell megoldani. A megyei közigazgatásnak hamarosan tetemes munkája akadt. Már április 11-én statisztikai adatszolgáltatást végeztek a várme­gyei községek állapotáról a szovjet katonai hatóságoknak, a vár­megyére érkezett meg a földosztáshoz szükséges nagymennyiségű nyomtatvány is. Április 12-én Füle község a helyzetjelentése mel­lett a volt nyilaspárti vezetőkről is jelent, majd jelzi, hogy meg­alakult a Nemzeti Bizottság és annak első jegyzőkönyvét mellé­keli. 97 A futárposta szervezett kialakítására csak április 18-án került sor, bár négy nappal korábban küldöncökről beszélnek. A megyei közigazgatás vezetője körlevélben tudatja a községekkel teendőiket. A községektől a jelentéseket a járási székhelyek kiiktatásával kéri megküldeni, mivel az csak lassítaná az intézkedéseket. A megyei közigazgatást a székesfehérvári városháza 37. szobájában kezdték el szervezni, április 12-én. A megyét 10 körzetre osztották, vala­mennyi egységből külön futár hozta a postát a megyeszékhelyre. A körzetekben azonban minden községnek külön futárja volt, aki a szomszéd községhez továbbította a levelezést. A körzetek köz­pontjai: Iszkaszentgyörgy, Csór, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Zámoly, Pátka, Aba, Pákozd, Gárdony, Seregélyes voltak 98 Ez a futárszolgálat július 23-ig volt érvényben. Ezután újrendszerű szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom