A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

gálatot vezettek be, amely értelmében a községeknek a járási székhelyekre kellett a jelentéseket küldeniök. A járási futárokat kerékpárral és fegyverrel látták el." A futárszolgálat fenntartására 1945. nyarán azért volt szükség, mert a vonatok bizonytalan közlekedése folytán a posta lassan dolgozott. Április 12. és 18. között iktatás nem volt a vármegyén, 18-án kevés, de 20-a után már többet, májusban a szokásos napi alispáni hivatal iratmennyiségét iktatták. Április 20-án érkezett meg a városba Szabó István, a megye és a város főispánja, akinek jövetelét a helyi sajtó már néhány nappal korábban jelezte. Másnap, 21-én a főispán felhívást tett közzé az állami, városi, megyei és községi tisztviselőkhöz, hogy szolgálati helyükön haladéktalanul jelentkezzenek. Ezen a napon kezdte meg működését a főispáni hivatal is. Első napon mindössze két iktatás történt. A város közműveinek állapotát összefoglaló jelentést és a székesfehérvári gázgyár helyzete tárgyában adtak be helyzetjelentést. Április 23-án a vármegyei Nemzeti Bizottság alakult meg. A főispán a vármegyei Nemzeti Bizottságot ellenőrző szervnek tekintette, azonkívül olyannak, amelynek joga van tisztviselőket is választani. A demokratikus pártok közül a Polgári Demokrata Párt nem képviseltette magát a vármegyei Nemzeti Bizottságban, mivel a párt szervezete még nem épült ki, így gyakorlatilag nem is működött. A Nemzeti Bizottság megalakulása után, mint már említettük, dr. Szirbik Ferencet a vármegye alispánjának megválasztotta, aki egyben kérte, hogy a nemzeti bizottsági tisztségéről lemondhasson. Szirbik lemondását tudomásul vették, és Wagner Józsefet a bizottság titkárává megválasztották. A megyei tisztviselők jelölésére is sor került. Április 28-án Bratán Istvánt a vármegyei Nemzeti Bizottság megyei főjegyzőjévé, Barabás Ferencet megyei tisztifőügyésszé választották. Ugyanakkor a főispán a nyilas uralom alatt a vármegyénél szolgálatot teljesítő tisztikart: az alispánt, a főjegyzőt, a II főjegyzőt, a tisztifőorvost, a tisztifőügyészt, az árvaszéki elnök helyettesét, az alispáni irodaigazgatót állásából felfüggesztette, majd a városházán újabb hasonló tisztogatást végzett. A járási főszolgabírókat egy kivételével május 3-án kinevezte a főispán. Wagner János a váli, Kun Gábor az adonyi, Móder József a székesfehérvári, Mayer Lajos a móri járások főszolgabírói lettek. Holló Elek cecei lakost még április 24-én tb. főszolgabíróvá nevezte ki a főispán, és egyúttal a sárbogárdi járás teendőinek ellátásával megbízta. A főispán április 24-én behívta a Népbírósági Tanács tagjait, majd az Igazoló Bizottsági tagok jelentkeztek a főispáni hivatalban. (Minden párt öt személyt küldetett a tanács tagjainak sorába. Nem volt küldhető népbírónak az, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség, avagy fasiszta jellegű cselekmény miatt elítéltek. Nem volt viszont büntetett előéletűnek tekinthető az, akit fasisztaellenes cselekmény vagy a zsidótörvényben meghatározott cselekmény miatt ítéltek el.) Az MKP székesfehérvári szervezete Balázs Istvánt, Horváth Istvánt, Süveg Jánost,