A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

váratlanul 1944—1945 fordulóján a németek részéről sürgetett kiürítés sem. Kisgyónban december közepéig tervszerűen folyt a termelés; december 13-án még elküldte jelentését az üzem a részvénytársasághoz, de ezzel egyidőben meg is szakadt már kapcsolata a központi irodával. A bányaigazgatóságnak ezek után önállóan kellett cselekednie. A bányafenntartást a meglévő kevés pénzzel kellett véghezvinnie. 1944 végén elbocsájtották a munkások nagyrészét Kisgyónból, csupán az erőtelep működéséhez, a víztelenítéshez, a légellátáshoz és a bányafenntartáshoz szükséges munkaerőt tartották vissza. A németek 1944 december végén már kijelentették, hogy a bányát felrobbantják. Erre az értékes felszerelést, az üzemanyagot, a raktárkészlet nagyobb részét, a munkások a bányába hordták és ott elfalazták. A bányaigazgatónak ezt az intézkedését a nyilas munkások azzal magyarázták, hogy szabotálásra készül. Bakonycsernyéről, — ahol a nyilas munkások nagyobb része élt —• olyan hírek érkeztek, hogy intézkedéseket tettek a bányaigazgató internálására is.

84 Az iszkaszentgyörgyi bauxitbánya vezetőségének egyrésze is határozottan németellenes magatartást tanúsított: ők is a bánya vagyonának megmentésén fáradoztak. Október 15 után, amikor Szálasira kellett volna felesküdniök, ezt a vezetőség egyrésze is megtagadta. Pl. Bende József üzemvezető főmérnök a nyilasok ilyenirányú kérésére határozott nemmel válaszolt, a főaknász és néhány társa pedig az eskütétel idejére elhagyták a bányatelepet. A nyilasok és más németérzelmű egyének a bányából 1944. december 9-én elmenekültek. 1944. december 7-én a bányában a termelést leállították, de a szállítás 16-ig tartott. Altay Ottónak, az üzem felelős vezetőjének, a nyilasoknak és a Todt szervezetnek elmenekülése után a bányát Bende József vezette, akit a németek kényszerítettek arra, hogy 25—30 vagonnyi üzemi felszerelést, gépeket, faianyagot, fúrókészülékeket, motorokat, kompresszorokat a munkásokkal szállíttasson el. Ez a munka december 24-ig tartott. A visszamaradt gépeket a németek bénították; (a mágneseket, porlasztókat kiszerelték, leszerelték a szivattyúkat, stb.) Bende József néhány munkással, — akiket minden szempontból megbízhatónak tartott —, elrejtett a József lejtaknába két helyen négy Diesel mozdonyt, két 24 lóerős nyersolajmotort, 14 elektromotort, 11 szivattyút, majd a műhelyek lakatos, asztalos és kovácsszerszámait, a Karlik tárcsa könnyű alkatrészeit. Ezeket szétszedett állapotban vitték a bányavágatokba, majd elfalazták azokat. A németek már 1944 szeptemberétől kezdve gyakorlatilag is átvették a bauxitbánya irányítását. így történt ez a Fejér megyében fekvő másik bauxitbánya, a gánti esetében is. Azzal indokolták ezt a lépést, hogy a bauxitszállítmányokat zavartalanul kell végezni. Ezért volt szükséges, hogy a bauxitot is felvegyék a véderőszállítmányok közé. A németek Bodajkon állomásparancsnokságot állítottak fel; ez ellenőrizte a szállításokat, átvette a betakarítási munkálatokat is. Iszkaszentgyörgyön és Gánton a Todt szervezet 800—1000 emberrel dolgozott. Amikor a bányagépek és felszerelések elszállítására sor került, azt is a Todt szervezet irányította. A gépek és felszerelések elszállításának kezdete előtt Bende József engedélyt