A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

vevő egyének közül, valamint a kiemelkedő közéleti személyiségekből kiket internáljanak. Pintér Józsefnek október 15-ig semmiféle közéleti szerepe nem volt. Tehetségtelen embernek tartották közvetlen munkatársai is, akit csak az októberi események dobtak a felszínre. Feltétlen kiszolgálója lett a németeknek, a Szálasi rendnek. Pintér József vezette a város körüli közmunkát is. Az erődítési munkák novemberben teljes erővel folytak. Ezt azért is sürgették, mert a szovjet csapatok már a Dunántúlon harcoltak. A lakosságot nyugtatni próbálják, és ennek érdekében is megindult a propaganda. Már október 17-én közlik, hogy a németek Magyarországot éppúgy védik, mintha német földről lenne szó.

60 A magyar honvédség erődítési parancsnoksága október derekától kezdve végezteti a földmunkákat a Margit-vonal kiépítése érdekében. A Fejér megyei községek lakossága azonban nem sok érdeklődést mutat eziránt. Ezért kényszerrel viszik őket az erődítési munkákhoz. A helyi sajtó pedig más területekről hoz példákat. November 9-én például „Édesanyám a tűzvonalban" címmel közöl tudósítást, amelyben azt írja, hogy „magyar anyák ássák a védőárkot a tűzvonalban, Pestszentlőrinc határában." Két nappal később az újság már internálással fenyegetőzik, ha távolmaradnak a munkákról az érdekeltek. Leírja, hogy sokan megszöktek a munkák elől.

61 Különösen e naptól kezdve fokozódott az ellenállás a lakosság körében, hiszen tudomásukra jutott, hogy Baja után Dunaföldvárnál is hídfőállást hoztak létre a szovjet csapatok. A nyilasok megkezdték a zsidóvagyonok szétosztását. A bútorokat és egyéb ingóságokat főleg a jobboldali nézetükről ismert személyek kapták meg. A sárbogárdi főszolgabíró németellenes magatartásuk miatt Sárbogárd, Kálóz és Cece községekből újabb 14 személyt internáltatott. Valóságos hajtóvadászatot rendeztek a megye alsó járásaiban az állítólagos ejtőernyős alakulatok kézrekerítésére. A járási főszolgabíró erejét neim kímélve vezette ezeket a megmozdulásokat. A városi, megyei és községi polgári közigazgatást háborús célokra használták fel, és ezt október végén egyre jobban hangsúlyozták. Kötelező jellegűvé tették a 18—48 év közötti férfiak háborús igénybevételét, ami Fejér megyében, Székesfehérváron és a Mezőföld falvaiban egy ercdvonal építését jelentette. A közigazgatási szakemberek feladata volt a lakosság honvédelmi munkára való kirendelése, sőt egyes esetekben a munkák irányítása is. A honvédelmi munkákban igen szerencsésnek mondhatták magukat azok az építőmunkások, akik a bombatámadás következtében szétrombolt középületek és lakóházak helyreállításán dolgozhattak. A nép által csak nyilasoknak nevezett Magyar Nemzeti Szocialista Párt tagjai semmi népszerűségnek nem örvendtek, sőt terrorintézkedéseikkel a lakosságot egyre jobban elidegenítették maguktól. Eszméjüket megvetették, nem egyszer a gúny tárgyává tették. Október 20-án a nyilasok plakátokat készítettek, amelyeken a Magyar Nemzeti Szocialista Munkaállam és a Hungarista Mozgalom célját ismertették. Október végén már mindjobban megfigyelhető a közigazgatási hatóságok és a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom Pártszol-