A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

ennek a célnak rendelték alá. A Horthy-család iránti feltétlen bizalmat híven tükrözi két közgyűlés is: az egyiket a kormányzóhelyettes halála alkalmával tartották, a másikat pedig Horthy Miklós 75. születésnapja alkalmával rendezték. Ezeken elhangzott szónoklatok arról győznek meg bennünket, hogy a vármegye urai Horthy Miklós mögé egy emberként zárkóztak fel. Esztelen dolognak tartották a Szovjetunió elleni háborút, és a kormányzóban bíztak, aki ebből a nehéz helyzetből ismét kivezeti az országot. Ellenforradalmi alapról indultak ki ebben a kérdésben is. Ahogy 1919-ben Horthy Miklós az osztályuralmat, köztük a nagybirtokos érdekeket számukra a legmegfelelőbb módon visszaállította, úgy fogja majd az 1940-es években is megváltani őket. Ehhez azonban feltétlen támogatás szükséges. Mint mondották, a kormányzónak éreznie kell, hogy az ország mögötte áll, s ezért nem lehet a legkisebb teret sem átengedni a szélsőjobboldalnak, vagy akár a baloldali pártoknak. A megyei vezetőség jobboldalra történő hadakozásával a szélsőjobboldali erők haragját vívta ki. 1944. március 19. után a németek támogatásával meg is kezdték Fejér megye és Székesfehérvár város vezetőinek leváltását.

34 8. Az 1944. március 19-i német megszállást követő szélsőjobboldali intézkedések A Belügyminisztérium még 1944. március 18-án

3 az esti órákban a város polgármesterének tudomására hozta a várható német megszállást. A hír a város és a megye vezetői előtt különösebb meglepetést azért sem keltett, mert 17-én és 18-án erős német légifelderítést észleltek a város, valamint környéke hadiobjektumai felett. Ebből sokan a közelgő német megszállásra következtettek. Másnap délelőtt Vas vármegye főispánja telefonon jelentkezett, és néhány szóban közölte Szombathely elfoglalását. A németek ezen a napon bevonultak Székesfehérvárra is. A tüzérlaktanyában megkísérelt ellenállást a hadtestparancsnokság utasítására beszüntették. A laktanya védelmére kirendelt katonaságot, ágyúkat visszavonták. Nem került sor összetűzésre a székesfehérvári repülőtéren sem, ahol hasonlóan csak ellenállási kísérlet volt a német repülőkkel szemben. Igaz, hogy a megszálló németek Székesfehérvár ellen nagy erőket vonultattak fel. A gépkocsizó egységek bevonulását a városba tankok és repülők fedezték. Április elején már zsidóellenes rendszabályok foganatosítására került sor, de a kormányzat több szélsőséges intézkedés lassú végrehajtása miatt támadni kezdte a két törvényhatóság vezetőit, és a helyi sajtón keresztül a szélsőjobboldal nyílt rágalomhadjáratot indított a főispán, a polgármester, valamint az egyházi és katonai vezetők ellen. 1944. május 9-én az „Összetartás" c. újság éles hangú cikkben „Csitári G. Emil uralmi klikkjének" nevezte a főispánt és a polgármestert. (Csitáry G. Emil 1943. január végéig volt a város főispánja, korábban polgármestere.) A támadások miatt Jankovich Miklós május 5-én főispáni tisztségéről lemondott, és Jaross Andor belügyid