A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

miniszter a szélsőjobboldali nézeteiről közismert vitéz Toldy Árpád csendőrezredest nevezte ki a megye és a város főispánjává. Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottsága május 11-én tartott rendkívüli díszközgyűlésén iktatta be az új főispánt. Ez a közgyűlés is határkő a megyei törvényhatóság működésének történetében. A beiktatásra Székesfehérvárra érkezett az ellenforradalmi Magyarország számos vezető személyisége. A közgyűlési teremben helyet foglalt Hóman Bálint nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi miniszter, Székesfehérvár város országgyűlési képviselője, Faraghó Gábor altábornagy, a magyar kir. csendőrség főfelügyelője, Zsombolyai Béla vezérőrnagy a hadtestparancsnokság képviseletében, Jurcsek Béla földművelésügyi miniszter, Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának több évtizedes tagja, Baky László belügyi államtitkár, gróf Széchenyi Viktor magyar kir. titkos tanácsos, Hubay Kálmán nyilas országgyűlési képviselő, a Nyilaskeresztes Párt egyik vezére és ezeken kívül a Belügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium több osztályvezetője és kiküldöttje. Vitéz Toldy Árpád székfoglaló beszédében leplezetlen nyíltsággal fejtegette megvalósítandó szélsőjobboldali nézeteit. Programjában a háború továbbfolytatása mellett kardoskodott, és nyilt szélsőjobboldali propagandát hirdetett. Hitet tett a fasiszta Németországgal való szoros szövetség mellett. A világháborúról úgy emlékezett meg, mint amelyet idegen hatalmak kényszerítettek a magyarságra. A közgyűlésen Jurcsek Béla földművelésügyi miniszter üdvözlő beszédet mondott a megye törvényhatósága nevében, és meleg szavakkal köszöntötte az új főispánt. Beszédében továbbá a hadigazdálkodásra áttért mezőgazdaság „áldozatvállalásáról" beszélt, és fasiszta rendszerű mezőgazdasági programját ismételte meg. Gömbös Gyulára emlékezve így folytatta beszédét: Gömbös Gyula itt Fehérváron mondotta el első beszédét. Ez a törvényhatóság érezte át először Gömbös Gyula politikájának igaz lényegét." Ezen a közgyűlésen előkerült minden, amely a megyei törvényhatóság múltjában ellenforradalmi és népellenes volt. A vármegyei Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén a megyei tisztikar egy része fel is sorakozott a német háborús érdekek mellé, és támogatásáról biztosította a kormány és a minisztériumok megjelent küldötteit. Más része, akik a józanul gondolkodók soraiba tartoztak korábban is, a főispáni beszéden megrendült. Rossz visszahatást szült a beszéd a megye és a város olyan tisztviselői között is, akik az ellenforradalmi rendszert a legjobb tudásukkal szolgálták. A német megszállás, a háború okozta szenvedés, az ártatlan emberek üldözése — bár későn — józanodási folyamatot indított el közöttük is. A főispán távozása után nyugdíjazását kérte Farkas Sándor, a város polgármestere is. Az új polgármester május 10-én Kerekes Lajos lett, aki korábban helyettes polgármesterként működött. A város május elején rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol a rágalmazások ellenére igen elismerően nyilatkoztak a város nyugalmazott főispánja, Csitáry G. Emil, a távozó főispán, Jankovich Miklós és Farkas Sándor, a nyugdíjazását kérő polgármester érdemeiről. A megyei Törvényhatósági Bizottság május 11-én tartott közgyűlésén