A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

ipari tanfolyamokat, ezüst kalászos gazdatanfolyamokat, téli gazdasági iskolákat szerveztek a járási székhelyeken, kiépítették T ordast a Hangya szövetkezeti mintafalujává, s lépéseket tettek, hogy Szabadbattyánban is hasonló mintatelepet építsenek ki. Létrehozták a vármegye kisiparának támogatására a bicskei tanonciskolát, megkezdték a telepítést Heves vármegyéből Pusztaszabolcsra, a Közjóléti Szövetkezet által épített házakba. Kölcsönöket adtak házépítésre, tatarozásokra, teheneket osztottak gazdasági cselédeknek, ruházkodási, házasodási, tanítási költségeket nyújtottak néhány rászorulónak. Az Országos Magyar Tehetségmentési Akció során Fejér megyei tanulókat helyeztek el a veszprémi, székesfehérvári, pápai gimnáziumokban. Segélyeket nyújtottak a polgári iskolákban tanuló falusi tehetséges gyermekeknek is. A törvényhatósági bizottság régóta képviselte azt az álláspontot, hogy mindenféle segélyezést intézményesen és állami úton kell megoldani. Amikor Kállay Miklósné a hadiárvák megsegítésébe társadalmi akciót indított, =a törvényhatósági közgyűlésen Esterházy László tiltakozott ellene, mondván, hogy ezt az ügyet nem szabad kiengedni az állam kezéből, mert más úton ferde vágányra szalad ez a számukra rendkívül fontos akció. „Félő, hogy a hadiárvák nem kapják majd meg azt a csekély támogatást sem, amelyet eddig kaptak", hangoztatta a felszólaló. A háborús közigazgatás feladata volt egyrészt a front anyagi, személyi ellátásán kívül az itthonmaradottak szellemi befolyásolásának irányítása. E rendkívül fontos politikai feladatokat a társadalmi támasz segítségével meg is oldották. így a haderőn kívüli katonai kiképzést, amely a leventemozgalmon kívül felölelte a tűzoltómozgalmat, a légoltalmi szervezet embereit, sőt a cserkészmozgalmat is. A honvédelmi nevelésre már a háború előtt egyre nagyobb gondot fordítottak. Űjra megkezdték az első világháborús emlékművek felállítását, amit a húszas évek végén abbahagytak. Egy törvényhatósági bizottsági közgyűlésen Széchenyi Viktor, József királyi főherceg katonai pályafutásának 50. évfordulóján, a magyar katonai erényeket dicséri, s az alcsúti birtokost, — akinek ősei négy generáción keresztül Fejérmegyében laktak—, táviratilag üdvözölték is. 1940-ben alapítványi helyet létesítettek a repülőakadémián egy Fejér vármegyei ifjú számára, és katonai szempontból mérlegelték azt is, hogy a váli járás székhelyét áthelyezzék Bicskére. A kormányzóba vetett feltétlen bizalmukat a területgyarapodás csak erősítette. Ugyanakkor a kormányokban hitük erősen megcsappant. Különösen Teleki Pál halála után fogadták kétkedéssel az egyes kormányintézkedéseket. A Szovjetunió ellen megindított háború, majd Magyarország bekapcsolódása már nagy megütközést váltott ki a törvényhatósági bizottság konzervatív szemléletű tagságában. Meggyőződésük volt, hogy a kormányzó akarata ellenére történt a hadüzenet, amelyet Bárdossy miniszterelnök kalandorkodásának véltek. A Szovjetunió elleni támadásról nincs is bejelentés a közgyűlésen, és csak az év végi alispáni jelentés tett említést róla. Természetesen ez az állásfoglalás nem jelentette azt, hogy a háborút a legteljesebb mértékben ne támogatták volna, hisz az egész közigazgatást, mint láttuk fentebb,