A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.
megsemmisíteni a jobbpartra átkelt szovjet csapatokat. A Mókádtól nyugatra létrehozott szovjet hídfőt egy német utászzászlóalj fel tudja ugyan számolni, de a többi hídfőt a szovjet csapatok nemcsak tartják, hanem a legfontosabbat, az Ercsitől délre létrehozottat, még ki is szélesítik. Ebben a hídfőben kezdetben egy szovjet ezred harcol, s hamarosan egy 6 km széles és 3 km mély területet tud birtokba venni. Magában Ercsiben egész napon át heves harc tombol; közben a hídfőből a szovjet erők Ráckeresztúr felé törnek előre. 35 December 5-én a hadműveleti napló különben a „2. és a 3. Ukrán Front" ,,nagytámadás"-áról beszél, és elismeri, hogy a szovjet csapatok a Balatontól keletre, a Sió-szakasztól északra levő saját ellenállási vonalakba mélyen be tudtak törni, úgyszintén Dunaföldvártól északkeletre. A hadműveleti napló ismételten súlyos német veszteségekről beszél, bár nem részletezi őket. Nagyon érdekes ezzel kapcsolatban Gaedcke vezérőrnagynak, a Fretter-Pico seregcsoport vezérkari főnökének jelentése, 9.40-kor. Láttuk, hogy a 23, német páncéloshadosztály december 1-én kezdett harcolni a Dunántúlon. Erejét, harckocsijainak számát nem ismerjük, de öt nap elteltével, Gaedcke vezérőrnagy említett jelentése szerint már csak összesen három darab, különféle típusú harckocsija volt bevethető állapotban! 36 Lehetséges persze, hogy a 23. páncéloshadosztály óvatosságból kevesebb harckocsit jelentett „felfelé", mint amennyivel ténylegesen rendelkezett. A hadosztály története szerint december 5-én 4 harckocsijuk Mezőszilasról támadva visszafoglalja Középbogárdot, majd két harckocsi és két önjáró 2 cm-es légvédelmi ágyú Haraszt-Bogárd pusztánál kerül harcba. Itt több szovjet páncéltörőágyú megsemmisítése után a két Pz IV típusú 37 harckocsit több páncéltörőágyú és -puska találat visszafordulásra kényszeríti. A sérült harckocsik elakadnak a sárban, a mentésükre rendelt Párduc harckocsi szintén. Végül a két Pz IV-et felrobbantják, a Párducot pedig szovjet páncéltörőágyú lövi. ki. 38 Gaedcke vezérőrnagy már 9.40-kor jelentette, hogy a seregcsoport déli frontja felszakadt, ezért a 23. páncélos- és a 271. népi-gránátos hadosztályt vissza kell vonni a Mezőkomárom—Dég—Sárbogárd—Hercegfalva—Dunapentele vonalra. Erre az engedélyt a „DélHadseregcsoport" 1. vezérkari tisztje egyébként 12.50-kor megadja, azzal az indokolással, hogy az erőket a Margit-állás védelmére kell megőrizni. 39 A „tervszerű visszavonulás" gondolata foglalja el a központi helyet Fretter-Pico és Friessner 18.10-zel kezdődően folytatott telefonbeszélgetésében is. Fretter-Pico jelenti, hogy főcélja a szovjet áttörés megakadályozása, ezért a Duna és a Ve/.encei-tó között „hatásos páncéltörő reteszt" épített ki, bár ezt csak 500 magyar biztosítja, és ez gyenge. Cselekvési szabadságot kér, hogy időben visszamehessen a Margit-állásba, így nem szenved az állás előterében súlyos veszteségeket, hanem harcerős csapatokkal tudja azt megszállni. Friessner ehhez hozzájárul, de hangsúlyozza, hogy a szovjet csapatok áttörését lehetőleg sokáig kell késleltetni az előtérben. Fretter-Pico végül jelenti, hogy a 23. páncéloshadosztállyal a Balaton és a Velencei-tó, a
