A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

Sárosd község 480 földigénylője és a hozzátartozó Csillagmajor gazdasági cselédei ezzel szemben ragaszkodtak az egyén földjuttatásához és azonnali birtokba helyezéséhez.

50 A polgári demokratikus kormányzat időszakában Fejér megyében az utolsó termelőszövetkezet 1919. március 10-én Fülén alakult meg, ahol a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének helyi csoportja a veszprémi káptalani uradalmat, mivel a termelés folytonosságát veszélyeztetve látta, szövetkezeti alapon birtokba vette.

51 A termelőszövetkezeti mozgalom Fejér megyében 1919. március első felében erőteljesen kezdett kibontakozni. A sóskúti, szilfamajori, jakabszállási és fülei termelősszövetkezetek megalakulásával egyidejűleg több községben megindult, sőt részben befejezéshez közeledett a szervező munka.

52 A termelőszövetkezeti mozgalom azonban ennek ellenére sem ért el a polgári demokratikus kormányzat alatt központi irányítás hiányában Fejér megyében olyan kiemelkedő eredményeket, mint Somogy megyében, ahol a szervező munkát Hamburger Jenő, Latinka Sándor és Jászberényi András irányították s végezték. A Fejér megyei termelőszövetkezetek szerepe a Tanácsköztársaság agrárpolitikájában A Tanácsköztársaság kikiáltása a földkérdésben döntő fordulatot hozott. A tanácskormány megalakulásával a Buza Barna-féle földtörvény időszerűtlenné vált és érvényét vesztette. A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács március 21-i kiáltványukban kijelentették, hogy ,,a földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel" fogják végrehajtani. Majd két héttel később a Forradalmi Kormányzótanács XXXVIII. számú rendeletében kimondta, hogy minden közép- és nagybirtok összes tartozékával együtt, minden megváltás nélkül a proletárállam tulajdonába megy át. A rendelet továbbá deklarálta, hogy a köztulajdonba vett földbirtokokat és azok felszerelését, sem egyesek sem csoportok között felosztani nem lehet. A szocializált földbirtokokat kizárólag szövetkezeti kezelésre a földet művelő mezőgazdasági proletároknak kell átadni. A rendelet szerint a szövetkezetnek tagja lehet minden 16 éven felüli férfi és nő, aki a termelésben megfelelő számú munkanappal részt vesz. .,A jövedelemben mindenki a végzett munka arányában részesedhet."

53 Midőn a tanácskormány agrárpolitikájának tengelyévé a termelőszövetkezeti mozgalmat tette, elhatározásában döntően a termelés folytonosságának a biztosítása vezette, melyet az adott helyzetben életbevágóan fontos feladatnak tekintett. Ennek érdekében nem is késlekedett intézkedéseit megtenni. A Földművelésügyi Népbiztosság mindjárt a Tanácsköztársaság kikiáltását követő napokban és április elején több mint ezer mezőgazdasági szakembert küldött szét az országban, hogy az elhanyagolt gazdaságok vezetését átvegyék és azokon a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megalakítsák. A termelés folytonosságának a biztosítását szolgálta