A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

a Forradalmi Kormányzótanács XL. számú rendelete is, melynek alapján minden községben, járásban és megyében földműves pro­letárokból és melléjük beosztott gazdabiztosokból háromtagú „bir­tokrendező és termelést biztosító bizottságok" alakultak. A tanács­kormány ezzel egyidejűleg a járásokba mérnököket rendelt ki, hogy azok a mezőgazdasági termelést elősegítő teendőket felmér­jék. 54 Ahol a direktóriumok kívánták, földmérők mentek ki a köz­ségekbe házhelyek és kertek parcellázására. Az agrárproletáriátus, bár a proletárdiktatúra kikiáltásakor szilárdan a tanácshatalom mellé állt, idegenkedve fogadta a tanács­komány agrárpolitikai törekvéseit. Kétségtelen és alig vitatható, hogy a szocializmus csak nagyüzemi gazdálkodással valósítható meg. A szegényparasztság nagyrésze azonban 1919-ben a kapita­lista viszonyok történeti talaján kifejlődött erős magántulajdonosi beállítottság és a feudális eredetű nagybirtokrendszer miatt tá­madt nagyfokú földéhség következtében a kollektív gazdálkodás fölényének megértésére még nem érett meg. 55 A Fejér megyei és Székesfehérvári Direktórium földművelés­ügyi szakosztálya mindent megtett, hogy a tanácskormány állás­pontját megértesse és az agrárproletárok között a termelőszövet­kezeti gondolatot népszerűsítse. Vitathatatlan, hogy a direktórium kiküldöttei a felvilágosító munka terén értek el eredményeket, de sok megnemértéssel is találkoztak. Mór községben például a ter­melőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésére összehívott népgyű­lést a nincstelenek és kisbirtokosok állandó közbekiáltásaikkal megzavarták. 56 A Fejér megyei és Székesfehérvári Direktórium földművelés­ügyi szakosztálya csak a Tanácsköztársaság kikiáltását követő első napokban foglalkozott termelőszövetkezetek szervezésével. 57 A szervezési munkát március végén a Földművelésügyi Népbiztosság vette a kezébe. A népbiztosság termelőszövetkezeti főosztálya a Fejér megyei és Székesfehérvári Direktórium mellé birtokrendező biztost rendelt ki, aki a községekben tevékenykedő szövetkezeti szervezőket a szükséges utasításokkal ellátta. A Földművelésügyi Népbiztosság irataiban található adatok szerint Kápolnásnyéken és Gárdonyban 1919. március 28-án dr. Szekeres birtokrendező nép­szerűsítette a termelőszövetkezeti gondolatot. 58 Ugyanakkor Iván­csán, Alsóbesnyőn és Sárosdon dr. Ballá Rudolf földbiztos tevé­kenykedett. A Földművelésügyi Népbiztosság Ballá jelentése alap­ján Harmatospuszta, Csillagmajor, Iváncsa és Alsóbesnyő bizalmi férfiakat táviratilag Budapestre hivatta, ahol azok Elek Ferenc, dr. Elek István és Engel Sándor volt Fejér megyei nagybirtokosok és bérlők, valamint Jászberényi András és Ormándy János népbiz­tossági osztályvezetők jelenlétében kijelentették, hogy a nevezett nagybirtokosok ellen múltbeli magatartásuk miatt észrevételük nincs, őket szövetkezeti tagoknak és a szocializált gazdaságok ve­zetőinek elfogadják. 59 A Földművelésügyi Népbiztosság a bizalmiak beleegyező nyi­latkozata alapján Elek Ferencet, dr. Elek Istvánt és Engel Sándort, mint termelési biztosokat és „népbiztosi megbízottakat" a Harasztos pusztai (Iváncsa), a csillagmajori (Sárosd), az alsóbesnyői (Ercsi) és

Next

/
Oldalképek
Tartalom