A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

a Forradalmi Kormányzótanács XL. számú rendelete is, melynek alapján minden községben, járásban és megyében földműves proletárokból és melléjük beosztott gazdabiztosokból háromtagú „birtokrendező és termelést biztosító bizottságok" alakultak. A tanácskormány ezzel egyidejűleg a járásokba mérnököket rendelt ki, hogy azok a mezőgazdasági termelést elősegítő teendőket felmérjék.

54 Ahol a direktóriumok kívánták, földmérők mentek ki a községekbe házhelyek és kertek parcellázására. Az agrárproletáriátus, bár a proletárdiktatúra kikiáltásakor szilárdan a tanácshatalom mellé állt, idegenkedve fogadta a tanácskomány agrárpolitikai törekvéseit. Kétségtelen és alig vitatható, hogy a szocializmus csak nagyüzemi gazdálkodással valósítható meg. A szegényparasztság nagyrésze azonban 1919-ben a kapitalista viszonyok történeti talaján kifejlődött erős magántulajdonosi beállítottság és a feudális eredetű nagybirtokrendszer miatt támadt nagyfokú földéhség következtében a kollektív gazdálkodás fölényének megértésére még nem érett meg.

55 A Fejér megyei és Székesfehérvári Direktórium földművelésügyi szakosztálya mindent megtett, hogy a tanácskormány álláspontját megértesse és az agrárproletárok között a termelőszövetkezeti gondolatot népszerűsítse. Vitathatatlan, hogy a direktórium kiküldöttei a felvilágosító munka terén értek el eredményeket, de sok megnemértéssel is találkoztak. Mór községben például a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésére összehívott népgyűlést a nincstelenek és kisbirtokosok állandó közbekiáltásaikkal megzavarták.

56 A Fejér megyei és Székesfehérvári Direktórium földművelésügyi szakosztálya csak a Tanácsköztársaság kikiáltását követő első napokban foglalkozott termelőszövetkezetek szervezésével.

57 A szervezési munkát március végén a Földművelésügyi Népbiztosság vette a kezébe. A népbiztosság termelőszövetkezeti főosztálya a Fejér megyei és Székesfehérvári Direktórium mellé birtokrendező biztost rendelt ki, aki a községekben tevékenykedő szövetkezeti szervezőket a szükséges utasításokkal ellátta. A Földművelésügyi Népbiztosság irataiban található adatok szerint Kápolnásnyéken és Gárdonyban 1919. március 28-án dr. Szekeres birtokrendező népszerűsítette a termelőszövetkezeti gondolatot.

58 Ugyanakkor Iváncsán, Alsóbesnyőn és Sárosdon dr. Ballá Rudolf földbiztos tevékenykedett. A Földművelésügyi Népbiztosság Ballá jelentése alapján Harmatospuszta, Csillagmajor, Iváncsa és Alsóbesnyő bizalmi férfiakat táviratilag Budapestre hivatta, ahol azok Elek Ferenc, dr. Elek István és Engel Sándor volt Fejér megyei nagybirtokosok és bérlők, valamint Jászberényi András és Ormándy János népbiztossági osztályvezetők jelenlétében kijelentették, hogy a nevezett nagybirtokosok ellen múltbeli magatartásuk miatt észrevételük nincs, őket szövetkezeti tagoknak és a szocializált gazdaságok vezetőinek elfogadják.

59 A Földművelésügyi Népbiztosság a bizalmiak beleegyező nyilatkozata alapján Elek Ferencet, dr. Elek Istvánt és Engel Sándort, mint termelési biztosokat és „népbiztosi megbízottakat" a Harasztos pusztai (Iváncsa), a csillagmajori (Sárosd), az alsóbesnyői (Ercsi) és