A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

A megnyugtatásnak szánt kormánynyilatkozatok és körrendeletek azonban céljukat nem érték el. A szegényparasztok továbbra is változatlan elszántsággal ostromolták újabb és újabb beadványaikkal a Földművelésügyi Minisztériumot, sürgetve földigényük kielégítését. Ezek, a községek nevében írt folyamodványok híven tükrözik azt a feszültséget, melyben a nép a földkérdés megoldatlansága miatt élt. A sok Fejér megyei beadvány közül rendkívül megrázó hangja miatt kiemelkedik Gánt község 1918. december közepént kelt kérelme. A gántiak a község sajátos helyzetével indokolták, hogy nem a helyi közigazgatási szervekhez, hanem közvetlenül a Földművelésügyi Minisztériumhoz fordultak kérésükkel. Gánt a Vértes hegység egyik erdei tisztásán települt, ezért csak gr. Merán Jánosné nagybirtokos, gráci lakos gánti erdőbirtokának teljes kisajátításával „érhető el és biztosíttíató a tervbe vett szociális jólét". Csekély szántóföldjeiket ui. csak újabb irtásokkal nagyobbíthatják és a földre rászorultak jogos igényeit így elégíthetik ki. A gántiak panaszként megemlítették, hogy míg gr. Merán Jánosné gánti erdőbirtokán gondosan tenyésztett szarvasok és vaddisznók hatalmas csordái dúslakodtak a bőséges legelőkön, addig a gántiak szarvasmarhái tengődtek, satnyultak. A tej hiány miatt pedig a gyermekek tüdővészben tömegesen pusztultak. „Kicipelni minket, az erdők közé ékelt gántiakat a frontra módjában volt az államhatalomnak" — olvasható beadványukban, mely így folytatódik: „Szomorú volna, ha a népuralomra berendezett államhatalomnak nem állna módjában az erdők közé ékelt gántiakat megfelelően jutalmazni. Hisszük és reméljük, hogy a népuralomra berendezett államhatalom véget vet a nép nyomorításának, melynek szolgálatába szegődött a letűnt államhatalom."

8 A földművelésügyi miniszter a gántiak kérelmére felhívta Fejér megye főispán-kormánybiztosát és a gazdasági felügyelőség vezetőjét: igyekezzenek rábírni gr. Merán Jánosné megbízottját, hogy a gántiaknak. a földreform életbe lépéséig szántóföldnek és legelőnek alkalmas területet engedjen át haszonbérbe. A megye gazdasági felügyelője 1919. január 15-én jelentette a miniszternek, hogy a gántiak állítása a valóságnak megfelel, földigényüket csak gr. Merán Jánosné erdőbirtokából lehet kielégíteni.

9 Bátor hangja miatt figyelemre méltó a sárkeresztúri Földműves Párt 1918. december 16-i beadványa. A Földműves Párt vezetősége a Földművelésügyi Minisztériumnak bejelentette, hogy Sárkeresztúron megalakult a Földművesek Szövetkezete. Ebből az alkalomból a nemzeti kormánynak üdvözletét küldte. Ugyanakkor azonban azt is közölte, hogy „aggódó lélekkel szemléli azt a harcot, melyet a nemzeti kormány a saját kebelében vív a földprogramról". „Ne tanácskozzanak, ne ankétozzanak heteken és hónapokon keresztül", mert ezzel a földinséget kielégíteni nem lehet. „A földéhes embereknek nem szellemi torna kell, hanem föld. Vagy azt várja a kormány, hogy az elégedetlen emberek maguk osszák fel a földet. Mi sárkeresztúri Földművesek Szövetkezete követeli ük, hogy nálunk a földosztás a tavasz folyamán kezdetét vegye."

10 A sárkereszturiak a székesfehérvári püspökség 3600 holdas birtokának, valamint a Sándor-, Zichy- és Szilfamajor egyrészének a felosztását követel-