A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben
ték. 1919. január 7-én kelt újabb beadványukban a minisztertől ismét sürgős intézkedést kértek, mert ,,a földműves nép bizalma a kormány iránt a húzás-halasztás miatt megrendült, ami kiszámíthatatlan következményekkel fog járni." 11 A feszültség és türelmetlenség érződik a sárszentágotai szegényparasztok és gazdasági cselédek 1919. január első napjaiban íródott kérvényéből is. A sárszentágotaiak kimondhatatlan nyomorukra hivatkoztak, aminek igazolására felhozták, hogy 1000 léleknek 300 magyar holdon kell az életét tengetni. Földhöz soha nem tudtak jutni, mert a községet nagybirtokok, köztük a Tanulmányi Alap 8000 holdas uradalma övezik. 12 Most alkalom nyílott arra, hogy a Földművelésügyi Minisztérium rajtuk sürgősen segítsen. A szegényparasztok panaszai és kérelmei áradatának szinte alig van vége. A csákberényi Földműves Tanács gr. fiszterházy Miklós Móric magyaralmási bérgazdaságának az átengedését követelte, mert a 268 hazatért katona földigényét a gróf Merán Jánosné-íéle 960 holdas csákberényi ingatlan nem fedezte. A vérteskozmaiak az Eszterházy családtól hosszú idő óta Kőhányáspusztán haszonbérben bírt 85 magyar hold megváltását kérelmezték. Sérelmesnek tartották, hogy az említett ingatlanra, bár azt évtizedek óta haszonbérben bírták, hatévenkint új szerződést kellett kötniök. Beltelkeken csak a gróf engedélyével építkezhettek. Viszont a szerződés benemtartásának ürügye alatt, az Eszterházy család a haszonbérletből bármikor kibecsültethette őket. A vértesacsaiak, a csákberényi szegényparasztokhoz hasonlóan, a szomszédos uradalmi földek egyrészét is igényelték, mert az ácsai nagybirtok a nincstelenek igényének a kielégítésére nem látszott elegendőnek. A földművelésügyi miniszter a csákberényi és vértesacsai földkérdés ügyében Fejér megye főispán-kormánybiztosát utasította, hogy ,,a néphangulat megnyugtatására" az érdekelt földbirtokosokkal tárgyaljon és őket igyekezzen haszonbérletek átengedésére rábírni." 13 A vérteskozmaiak ügyében a miniszter gr. Eszterházy Miklós Móricot kereste meg, akit arra kért, hogy a kérdéses kőhányáspusztai ingatlanát méltányos ár mellett a vérteskozmaiaknak engedje át. A gróf 1919. február 12-én kitérő választ adott. Levelében közölte, hogy a vérteskozmai lakosokkal tárgyal, de ,,a megváltást nem lehet egy-kettőre véglegesíteni". 14 A földreform körüli húza-vona miatt elkedvetlenedett mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek 1919. január első napjaiban harcot indítottak a jobb munkaviszonyokat és béreket biztosító kollektív szerződésért. A bér mozgalom Fejér megyében az adonyi és sárbogárdi járásban öltött nagyobb méreteket. Elsőnek. 1918. január 8-án a szilfamajoriak és sárszentágotaiak léptek sztrájkba, A mozgalom irányítói és vezetői mindvégig a szilfamajoriak voltak. 15 A bérmozgalom hírére a Földművelésügyi Minisztérium a megyébe békéltető bizottságokat küldött ki. Hosszas tárgyalások után a bérmozgalomban a mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek szempontjából kedvező megegyezés jött létre. A birtokosok többsége a kollektív szerződést kénytelen-kelletlen elfogadta, 16
