A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Czövek Imre: A Vörös Őrség Fejér megyében

gyázni kellett, hogy a Vörös Őrség toborzói ne lépjenek fel konkurrensként a Vörös Hadsereg toborzóival szemben. Intézkedés történt, hogy a toborzás során először mindig a Vörös Hadsereg igényeit elégítsék ki/

0 A Vörös Őrségnek már a szervezés és toborzás idején helyt kellett állnia. Feladatai sokrétűek voltak. Végezte ak özigazgatás rendészeti munkáját. Járörözte a vidéket, nyomozott a bűncselekményekben és a kész ügyeket átadta a kerületi parancsnokságokon működő vádbiztosoknak, akik eldöntötték, hogy az adott ügy a forradalmi törvényszék elé, vagy csak a kihágások közé kerüljön. Őrizte a határokat és a demarkációs vonalakat. Biztosította a vasúti és hajóközlekedést. Ellátta az országos, a megyei, és a városi vámfeladatokat. Az őrségbe átvett fogházőrök bevonásával az elítélteket. Fejér megyében Lengyel Dávid fogházigazgató, három fogházőrmester és 33 fogházőr került a vörösőrség kötelékébe.

31 A III. vörösőrkerület parancsnoksága a vörösőrség feladatait tartalmazó átiratát megküldötte az őszes, hatáskörébe tartozó megyék direktóriumainak, hogy a hatásköri ellentéteknek elejét vegye. Az átirat a következőket tartalmazta: — a Vörös Őrség karhatalom a Tanácsköztársaság hatóságainak támogatására, a forradalom vívmányainak a védelmére; -— ellátja a rendészeti szolgálatot; — elbírálja a városokban a rendészeti kihágásokat; — politikai és bűnügyekben lefolytatja a nyomozást; — végrehajtja a fegyverviselésre vonatkozó rendeleteket és engedélyezi a fegyverek viselését és tartását; — betartja és betartatja a Forradalmi Kormányzótanács és a helyi tanácsok rendeleteit; — intézi a Forradalmi Kormányzótanács által hatáskörébe utalt ügyeket; — ellátja a belső ügyeket.

32 A Forradalmi Kormányzótanács több olyan rendeletet adott ki, amelyek a közrend megszilárdítására vonatkoztak. Az I. sz. rendelete az egész ország területére elrendelte a statáriumot. Halállal bűnhődött az, aki a Vörös Őrségnek fegyveresen ellentállt, illetve rabolt, fosztogatott. A II. sz. rendelet az egész ország területén életbeléptette a szesztilalmat. A III. sz. rendelet a fegyverviselést szabályozta. A fegyvertartás rendszabályozását nagyon komolyan vették. A III. sz. rendelet alapján fegyvere csak a Vörös Hadseregnek, a Vörös Őrségnek, a gyári őrségeknek, a munkásgárdáknak és a vizitársulatok gátőreinek lehetett. Az addig kiadott fegyvertartási engedélyek érvényüket vesztették, és új engedélyek kiadására került sor. A III. vörösőrkerületben Székesfehérvárott, a Mirth-laktanyában volt a kerület fegyverkezelő osztaga, öszterling Miklós vezetésével. Itt tárolták a kerület öt megyéjében beszedett fegyvereket. A tárolt fegyverekről készített jegyzék alapján kimutatható, hogy 1919. július 11-én a következő fegyverek voltak az osztag raktárában: 1718 kétcsövű vadászfegyver, 759 egy csövű vadászfegyver, 80 régi vadászfegyver,