A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Czövek Imre: A Vörös Őrség Fejér megyében

16Ö9 Mannlicher puska. 371 Werndl puska, 5 géppuska, 492 egyéb puska, 388 forgópisztoly, 223 egyéb pisztoly/

3 Megfelelő indokok esetében természetesen polgári személyek is rendelkezhettek fegyverekkel, mint például az állami- és pártfunkcionáriusok. A kerületi parancsnokság a fegyvertartással kapcsolatban már kérelmekre is adott ki engedélyt. Például 1919. július 21-én a sárszentágoíai szövetkezet kért 40 hold dohányveteményének őrzésére egy puskát.

34 Cserti József lovasberényi néptanító pedig dúvadak irtására kért fegyvert. A lovasberényi diektórium és a helyi vörösőrség parancsnoka igazolta Cserti József megbízhatóságát. A fegyver kiadását a III. vörösőrkerület politikai megbízottja is javasolta, s így a kerületi parancsnok engedélyezte a fegyvertartást.

35 Egyébként Öszterling Miklós kimutatásai szerint a raktárból engedélyek alapján a kerületben 173 vadászpuskát, 1932 katonai puskát és 284 pisztolyt adtak ki.

36 A Vörös Őrség főparancsnoksága 1919. április 22-én négy rendeletet adott ki.

37 Ezek közül az I. számú megtiltotta az utcán való csoportosulást. A II. számú rendelet értelmében este 11 ora után nem lehetett az utcákon tartózkodni. A munkába induló és onnan hazatérő dolgozók számára külön igazolványok engedélyezték a 11 óra utáni közlekedést A III. számú rendelet betiltotta a tánciskolákat. A IV. számú rendelet alapján tilos volt magánlakásokban összejöveteleket tartani és a lakásokat este 11 óra után kivilágítani. Komoly feladatot jelentett a Vörös Őrségnek a tanácsválasztások menetének a biztosítása. A választásokon az egyes helységekben több vörösőrt is megválasztottak tanácstagnak. Székesfehérvárott például Nemes Sándor vörösőrt, Noficzer Jenő és Viniczai Gyula vörösőr politikai nyomozókat választották meg a városi tanács tagjainak.

38 Természetesen a Vörös Őrség biztosította a május 1-i felvonulások zavartalanságát is. Amikor megszűnt a Vörös Hadseregbe a toborzás, és helyette a lajstromos sorozást rendelték el, a vörösőrségek biztosították a sorozásokat is. Ugyanez történt a lósorozásoknál is. Biztosította a vörösőrség az üzletek előtti sorbanállások rendjét, és a betegek és öregek részére a parancsnokságok írásbeli felmentést adtak a sorbanállás alól. Őrségeket adott a vörösőrség az ipari objektumok őrzésére is. A Forradalmi Kormányzótanács szabályozta a nyomozati eljárásokban a letartóztatások rendjét, törvényes előírásait és a házkutatások követelményeit. Az adott körülmények között meglehetősen nehéz volt az egyes bűncselekmények kinyomozása. Ezek közben néha érdekes helyzet alakult ki. Így például a sárpentelei szövetkezettől ismeretlen személyek elloptak három csikót. A gyanú a környékbeli kóbor cigányokra terelődött. A vörösőrök letartóztatták Rafael Lajos és Járóka Ferenc fehérvárcsurgói kóborcigányokat. További nyomozás végett lovaskocsival Székesfehérvárra szállították őket. A vörösőrök jó nyo-