A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Czövek Imre: A Vörös Őrség Fejér megyében

A Forradalmi Kormányzótanács március 25~én létrehozta a Vörös Hadsereget, és megjelent a Belügyi Népbiztosság 1. számú rendelete is, amely megalakította a Vörös Örséget, az új karhatalmi szervet.

22 A Vörös Őrség átvette a polgári korszak összes karhatalmi szerveit és funkcióikat, a rendőrséget, a csendőrséget, pénzügyőrséget, fogházőrséget, stb. A Vörös Őrség létszámát a lakosság számához viszonyított arányszám határozta meg. Minden 250 lakosra egy vörösőrt számítottak. Erre a létszámra azonban a volt karhatalmi szervek ereje kevés volt. A teljes létszám biztosítására a Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága elrendelte a munkások és a szegényparasztok közötti toborzást. A Vörös Örségbe újonnan bekerült munkások és szegényparasztok, kommunisták és baloldali szociáldemokraták a Vörös Őrség tevékenységének forradalmi irányt adtak. A Fejér megyei Vörös Őrség a III. vörösőrkerülethez tartozott. A főparancsnoksághoz küldött jelentésből megtudjuk, hogy a III. vörösőrkerületben 1824 csendőr szolgált vörösőrként.

23 A Vörös Őrség élén a Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága állt, ez székhelyét Budapesten, a Várban, Habsburg József főherceg egykori palotájában rendezte be. A főparancsnok dr. Vajda Zoltán szociáldemokrata ügyvéd volt, akit 1919. július 24-én Rákosi Mátyás váltott fel. A főparancsnokság országos hatáskörű politikai megbízottjává Chlepkó Edét, a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagját, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő tagját nevezte ki a Forradalmi Kormányzótanács. (Chlepkó Ede a tanácsköztársaság idején nevét Hantos Edére változtatta.) A Vörös Őrség Főparancsnoksága 13 osztályból állt, a rendészeti, karhatalmi és belső feladatoknak megfelelően. A 12. osztály volt a központi bűnügyi nyomozó osztály, amely a bűnügyekben országos hatáskörrel nyomozott. A 13. osztály a központi politikai nyomozó osztály volt. Ezt Korvin Ottó és Sallai Imre vezette.

21 Az osztály később a Belügyi Népbiztosság közvetlen alárendeltségébe került és az Országház épületébe költözött. A központi politikai osztály politikai ügyekben országos hatáskörrel nyomozott, de a Vörös Őrség kerületi parancsnokainak is volt politikai nyomozó osztálya. Politikai nyomozó egyébként csak szervezett munkás lehetett. A főparancsnokság a központi szervek létrehozásával egyidőben kiépítette a vörösőrség területi szerveit is. Legmagasabb területi szerv a vörösőrkerület volt, amelyhez több megye tartozott. Tíz vörösőrkerület alakult, s kerületként dolgozott az Erdélyi Vörösőr Dandár is. Az I. vörösőrkerület Nagy Budapest területéből állt, de a kerület nem a főparancsnoksághoz, hanem a Budapesti Karhatalmi Főparancsnoksághoz tartozott. Egy-egy kerület magasabb egységei a dandárok voltak, amelyek ezredekből álltak. Az ezredeket zászlóaljak, a zászlóaljakat századok, a századokat szakaszok, a szakaszokat rajok alkották. A rajok általában egy vagy két község vörösőr-erejét adták. A törvényhatósági varosok, mint Székesfehérvár is, városi vörösőr zászlóaljjal rendelkeztek.