A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Czövek Imre: A Vörös Őrség Fejér megyében
A szervezésben és toborzásban részt vettek a direktóriumok is. A tanácsok rendelkezni akartak az általuk szervezett vörösőrséggel is, és emiatt gyakoriak voltak az összetűzések a direktóriumok és az illetékes vörösőr parancsnokságok között. Végülis a belügyi népbiztos a vörösőrséget egységesen a Vörös Őrség Országos Főparancsnoksága hatáskörébe utalta. Az Országos Főparancsnokság Székesfehérvár székhellyel hozta létre a III. vörösőr-kerületet. A kerülethez Fejér, Veszprém, Tolna. Somogy és Baranya megye tartozott. A kerület parancsnokává Lázár Jenőt nevezték ki, helyettese dr. Stetcz László, poltikai megbízottja Hódosi István lett. Később a főparancsnokság Lázár Jenőt az I. határvédelmi kerület parancsnokává nevezte ki. Utóda dr. Stetcz László lett. de 1919. júliusában már Hódosi István volt a III. vörösőrkerület parancsnoka. A III. vörösőrkerület parancsnokságának különböző osztályai voltak. Az elnöki osztályt 14 beosztottal Nádpataky Ágoston vezette. A karhatalmi osztályhoz 17 beosztott tartozott, a parancsnok Rácz László volt. A kerületi vörösőrség gazdasági ügyeit a számvev:ségi osztály intézte 40 beosztottal, Letső Jenő vezetésével. 25 A III. vörösőrkerületi parancsnokság politikai osztályán Kövér Dezső vezetésével 20, munkásból lett nyomozó látta el a feladatokat. A politikai nyomozók a következők voltak: Bíró Lajos, Endresz Sándor, Éppel István, Föglein Antal, Füry Lajos, Gazdag István, Horváth János, Huszár József, Kaposi Zsigmond, Kiss István, Kőműves József, Nagy József, Noficzer Károly, Pánczél József, Szabó Zsigmond, Vida Vince, Viniczay István, Vlasits Ferenc, Zsigmond Ferenc. 2 ' 6 A kerületi parancsnokság igen nagy létszámú szerv volt, amelynek a megfelelő működéséhez nagyobb épületre volt szükség. A székesfehérvári direktórium a szeminárium épületében utalt ki megfelelő helyiségeket, ezek azonban elégtelennek bizonyultak. Emiatt a kerületi parancsnokság panasszal fordult a Vörös Őrség főparancsnokságához. A főparancsnokság a 152/1919. számú átiratában a székesfehérvári munkás- és katonatanács direktóriumához fordult, és átiratának egy példányát a kerületi parancsnokságnak is megküldte. 27 ,,A Beérkezett jelentések szerint a Vörös Őrség székesfehérvári kerületi parancsnoksága működése meg van bénítva, mert megfelelő irodai elhelyezésben nincs része. Kérjük a Direktóriumot, hogy saját hatáskörében a lehető legsürgősebben intézkedjék az iránt, hogy a Vörös Őrség kerületi parancsnoksága működésének megkezdéséhez haladéktalanul alkalmas helyiséget kapjon, amelyhez 30—35 szobára és berendezésre van szüksége. A magunk részéről nyomatékosan javaslatba hozzuk a jelenleg használaton kívül álló törvényszék épületét." Az átirat kézhezvétele után a kerületi parancsnokság jelentette a főparancsnokságnak, hogy a székesfehérvári törvényszék épületében a földszint jobbszárnyában a 14-46. számú szobákat lefoglalta. A lefoglalásról értesítette a székesfehérvári direktóriumot is. A III. vörösőrkerület parancsnoksága a főparancsnokság utasítása alapján a következőképpen szervezte meg a hozzátartozó megyékben a vörösőrség egységeit.
