A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

biekben kitűnt, hogy Fejér megyében a Tanácsköztársaság utolsó időszakában a párt kérdésében a baloldali erők megerősödtek. A cikkben többek között ezt olvashatjuk: „a párt feladata, megszervezni, összegyűjteni a proletariátus avant gárdáját, a legöntudatosabb, legosztályöntudatosabb dolgozókat, akikben leginkább él a szocializmusért való lelkesedés tüze ... a párt kötelessége az, hogy vezetője, tanítója legyen a proletariátusnak. . . Roppant feladat lesz . . . belevinni a proletariátus egész tömegébe a tisztult osztályöntudatot, a szocialista tudást és fegyelmet." Ezek után a lap elemzi a tanácskongresszus konkrét feladatait, világosan látja munkájának az ország előtt tornyosuló gondokból adódó nehézségeit. A feladatok között sorolja fel azt is, hogy „szoros kapcsolatot kell teremteni a város és a falu dolgozói között."

10Q A lap következő száma közli Horváth János nyilatkozatát a kongresszus napirendjén szereplő kérdésekről. Nyilatkozata is a baloldali, kommunista felfogás erősödését tükrözi: a közigazgatás tökéletesítése és a szocializálás problémái mellett a földkérdést emeli ki; elsősorban azt bírálva, hogy a volt tulajdonosok vezető pozíciókban maradhattak a mezőgazdaságban és ez falun csorbítja az átalakulás osztály tartalmát, egyébként is gátolja a szövetkezetek fejlődését, hiszen a vezető anyagilag nincs érdekelve a termelésben.

110 A megyei delegáció három tagja, Horváth János, Velinszky László és Bárányi Ákos részt vett a tanácskongresszus vitájában is. Horváth Jánost a hadügyi bizottság és a Központi Intéző Bizottság tagjává választották. Bárányi Ákos felszólalásában a termelő bizottságok adminisztrációjának felduzzasztását bírálta. Velinszky László a szocializálások kiterjesztését követelte a haszonnal dolgozó kisüzemekre, és ezzel szemben javasolta a ráfizetéses vállalatok bezárását.

111 (Velinszky Lászlónak ez a javaslata baloldali szocialista követelés. Ebben a kérdésben tévedett. Nagy hiba lett volna, és a kisegzisztenciák eltaszítását eredményezte volna, ha javaslatát elfogadják és végrehajtják.) Mindemellett ez különösen fontos állásfoglalás olyan helyzetben, amikor a megyei intéző bizottságon és a pártvezetőségen belül egyesek — elsősorban Steiner Jákó — már támadták a Tanácsköztársaság szocializálási politikáját. Június 29-én újabb politikai gyűlést tartottak a városi színházban. Ezen Horváth János beszámolt a Tanácsok Országos Gyűlésének határozatairól. Élesen bírálta a kisgazdákat a proletárdiktatúrához való viszonyuk miatt és kikelt az ellenforradalmárokkal szemben. A gyűlés határozatában elítélte az ellenforradalmi megnyilvánulásokat, fokozottabb munkára szólított, és felhívta a kormányt, hogy védje meg a Tanácsköztársaságot.

112 Ezen a napon több jelentős politikai megmozdulás is történt. Értekezletet tartottak a szocializált uradalmak szakmunkásai. 52 mezőgazdasági szövetkezet 76 küldöttének tanácskozásán a földművelésügyi népbiztosság 28. rendeletét tárgyalták meg és korrekciókat javasoltak.

313 A parasztság megnyerését szolgálták azok a népgyűlések is, amelyeket július első napjaiban tartottak Dunaadonyban, Dunapentelén és más községekben, amelyeken az aratási munkák gyors és pontos elvégzésére szólították fel a parasztságot. A megyei pártlap július 9-én írásában a parasztsághoz fordult; óvta őket a