A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

Hadseregbe való jelentkezésre, vagy annak elősegítésére serkentsék. A gyűlésen felszólaló Müller Etelka kérte hallgatóit, hogy buzdítsák hozzátartozóikat a Vörös Hadseregbe való belépésre. Horváth János — miközben a női egyenjogúság jelentőségét méltatja, hasonlóképpen szólt az asszonyokhoz a Vörös Hadsereg jelentőségéről, a Vörös Hadseregbe történő jelentkezés fontosságáról. Nyilvánvalóan a nagygyűlésen elhangzottak is hozzájárultak ahhoz, hogy a Vörös Hadseregbe nemcsak a férfiak, hanem nők is jelentkeztek. A megyei pártlap március 27-i számában írta, hogy „csomóként kapjuk a jelentkezési kérelmeket szocialista érzelmű nőktől a Vörös Hadseregbe." A lap méltatja a nők áldozatkészségét, de arra szólítja fel őket, hegy egyelőre maradjanak a termelőmunka mellett. A Székesfehérvári ..Friss Újság" is hírt ad 80 asszony jelentkezéséről. A Vörös Hadseregbe történő toborzásra a lapok április 2-án közlik a hadügyi népbiztos rendeletét. A toborzás azonban nem spontán módon folyt. Mint már korábban utaltunk rá, a párt megyei titkársága irányításával a szakszervezetek végezték. A toborzás első napjaiban számosan kérték felvételüket a Vörös Hadseregbe. Néhány nappal a toborzó munka megindulása után, a jelentkezők száma Székesfehérváron meghaladta a kétezret. Pátkán április 7-én tartottak toborzó gyűlést. A gyűlésen — annak ellenére, hogy Osváth János gazda izgató jellegű megnyilatkozásokat tett — 11 dolgozó kérte a Vörös Hadseregbe felvételét. Másnap még öten csatlakoztak hozzájuk. Bicskén 20, Rácalmáson 115 dolgozó kérte felvételét. Az első munkászászlóalja a vasutas szakszervezet tagjaiból alakult meg. A megyei vezetők április közepén, különösen pedig az intervenciós támadás után, minden alkalmat megragadtak a Vörös Hadseregbe való mozgósításra, a haza védelmének propagálására. Farkas Lajos párttitkár április 16-án hívta fel a párttagságot a Vörös Hadseregbe való belépésre. Pártos Mór, megyei föl művelésügyi fő-megbízott, a mezőgazdasági vezetőket szólította fel jelentkezésre. A főreáliskola VIII. osztályos tanulói közül 15 fő lépett be a Vörös Hadseregbe. Az ilyen tanulók számára az érettségi bizonyítványt előbb ki kellett adni. A tanácskormány egyébként is messzemenően gondoskodott a Vörös Hadseregbe bevonult dolgozók családtagjairól. A bevonult szakszervezeti tagok ügyeit a párt intézte, a katonáknak a polgári állásukban élvezett tényleges munkabért fizették ki. Ezekben a napokban a toborzással kapcsolatban több nagygyűlésre is sor került. Húsvét napján, április 20-án volt ismét nagygyűlés Fehérvárott, amelyen az előzőleg jelzett Hamburger helyett Neumann József, a Magyarországi Szocialista Párt országos titkára és Hódosi István szónokoltak. A gyűlésen Neumann örömmel tapasztalta, hogy földművesek vesznek részt azon, majd ismertette a budapesti munkástanács ülését, amelyen elhatározták a budapesti munkásság fölfegyverzését. Beszédében határozott figyelmeztetésben részesítette az ellenforradalmi erőket. Április 28-án a déli a vasúti munkások részvételével tartott gyűlésen Fabik, Sütő és Pálinkás elvtársak mondtak beszédet. A gyűlésen a hadseregbe jelentkezett katonák április 29-én indultak a frontra. Ezekben a napokban egyébként a székesfehérvári katonák már részt vettek a haza védelmében. Nap, mint nap közlik a megyei lapok a frontról, vagy a demarkációs vonalról küldött üdvözlő