A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

leveleket. Április 30-án közlik a székesfehérvári első Vörös Örszázad karhatalmi különítményének üdvözletét 23 aláírással. Május 3-án a Vörös Hadsereg 17-es első menetzászlóaljának katonái üdvözlik a lap olvasóit: „mi vörös katonák mindannyian tudjuk, hogy az eszmének győznie kell... a sikert csak akkor biztosíthatjuk magunknak, hogyha minden öntudatos proletár haladék nélkül követi a 17-es vörösök példáját.

85 A hadseregbe jelentkezett székesfehérvári és Fejér megyei dolgozók kiképzése a városban folyt. A hadsereg-szervezés és a kiképzés munkájának irányítására nevezte ki a hadügyi népbiztosság városparancsnokká Hevesi Ákost. A hadsereg kiképzésének központja a Marx és Engels laktanyák voltak. Kzs-VeZence területén működött a 10. tüzérezred lovasosztály dandárpóttestének parancsnoksága.

88 A hadihelyzet romlásával, az intervenciós csapatok előrenyomulásával egyidőben szervezettebb és tömegesebb ellenforradalmi megmozdulásokra került sor. Voltaképpen ebben az időben alakult ki a Dunántúl egyik ellenforradalmi centrumává Székesfehérvár. Hamburger Jenő hadtestparancsnok május 10-én Fejér megyét hadműveleti területté nyilvánította. Az összes katonai és polgári hatóságok felett átvette a főfelügyeletet és annak gyakorlásával Fejér megye területén Her>esi Ákost bízta meg. Második számú parancsában Hamburger Horváth Jánosnak adta át a teljhatalmat a politikai és katonai ügyek területén.

87 Mindezt további szigorú intézkedések — kijárási korlátozások, stb. — követték. Ebben a válságos helyzetben kishitűség, kapituláns hangulat kezdett teret hódítani. Ez szükségessé tette az ellenforradalmi erők elleni határozott intézkedések meghozatalát. Az ellenforradalmi erők elleni harc jegyében adott ki intézkedést a Forradalmi Kormányzótanács internálásokra, túszok őrizetbe vételére.

88 Székesfehérvárott 150 egyént köteleztek napi kétszeri jelentkezésre, akik közül április 25-én 10 főt letartóztattak. Április 28-án Mórról 12 személyt szállítottak a székesfehérvári törvényszékre. Ercsiben 15 személyt helyeztek felügyelet alá; egyelőre azonban nem internálták őket. Túszokat elsősorban a nagybirtokosok és a tőkések, főtisztviselők soraiból szedtek, de voltak köztük kispolgárok, kisgazdák, sőt tanítók is. A tanácshatalomnak ez az intézkedése kétségtelenül szükségszerű és indokolt volt, mégsem merítette ki a forradalmi erőszak szükségleteit. Hibás volt viszont az, hogy a különböző társadalmi helyzetű túszokat együtt vették őrizetbe, bár ebben az intézkedésben is humanizmus vezérelte a forradalmi szerveket, hiszen öregeket, nőket és betegeket nem. használtak fel túszként. Egyébként a földbirtokosok soraiból több személyt nem találtak meg, Sárpenteléről pl. Széchenyi Viktor és fia, Zsigmond szökött meg, Székesfehérvárról Marschall Lajos földbirtokos távozott Somogyba.

80 A májusi válság a hatalmi szervekben is kifejezésre jutott. Steiner Jákó — ez a velejéig polgári mentalitású politikus, — május első napjaiban kapcsolatba lepett a polgári pártck képviselőivel és tárgyalásokat folytatott velük. Ez mindenképpen a mérsékelt álláspont előretörését jelzi; akkor is, ha a tárgyalás napokon belül megszakadt. Erre az időre tehető a seregélyesi polgárőrök ellenforradal-