A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

forduló ellenforradalmi jelenségek, a másik pedig az úgynevezett diáksztrájk. Mindkét jelenség az ellenforradalmi erők befolyását mutatja. Mórott április 12-én a székesfehérvári pártszervezet képviselői, Pór Nándor és a Telegdi fivérek népgyűlést tartottak mintegy kétezer fő előtt. Néhányan megzavarták a népgyűlést. A direktórium egyik tagja még a gyűlés alatt leleplezte felszólalásában az ellenforradalmi hangulatot keltő egyének szerepét. A későbbiekben a Forradalmi Törvényszék nenány hangadót el is ítélt. Székesfehérvárott a fógimnázum, a főreáliskola és a kereskedelmi iskola tanulói úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyva Velinszky László rendeletét, amely öt napra rövidítette a húsvéti szünetet, nem jönnek vissza tanításra. A sztrájkolok vasárnap, április 13-án gyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen előterjesztették követeléseiket. Velinszky László ebben a kérdésben kivételesen meghátrált és engedett a diákoknak. A Népszava és a „Székesfehérvári Friss Üjság" egyaránt elítélte a diakok mozgalmát. „Mint szervezett szocialisták nem állták meg helyüket ... de mi oízunk a fiatalságban". A „Székesfehérvári Friss Újság" így ír: „most nem romboló, hanem építő munkára van szükség . . . aki nem tanul, az saját magát lopja meg." A diákmegmozdulást látszólag vihar egy pohár vízbenként kellene értékelni, valójában azonban azt mutatja, hogy ebben a fontos rétegben még nem visszhangoztak eléggé a Tanácsköztársaság érdekei, illetve, hogy a tanácskormány rendeleteit nem magyarázták, indokolták meg kellőképpen a tanulóifjúság számára.

83 A megye? vezetők többféle módon vették fel a küzdelmet az ellenforradalmi megnyilatkozásokkal szemben. Dr. Steiner Jákó már április 10-én a Városház téren tartott népgyűlésen kikelt az ellenforradalmárok ellen és figyelmeztette őket, hogy a proletárhatalom nem tűri el tevékenységüket. Nyomatékul az ekkor már a városban tartózkodó Fabik különítményre hivatkozott. A sajtóban elítélik a hatóságokhoz írt névtelen leveleket, közlik Velinszky László 277. sz. rendeletét a falragaszok védelméről, megkíméiéséről; a megyei munkás-, katona- és földműves tanács felhívást intéz a lakossághoz: a rémhírterjesztők elleni harcra szólítja fel őket.

81 Április második felében tehát az ellenséges erők tevékenysége megélénkült Fejér megyében. Ennek magyarázata elsősorban abban rejlett, hogy az intervenciós támadástól a Tanácsköztársaság gyors összeomlását várták, és alkalmasnak látták a pillanatot a hazai cselekvésre is. Fejér megyében is egy időben kellett harcot folytatni az ellenforradalmi erők tevékenysége ellen, ugyanakkor közreműködni a haza védelmét szolgáló Vörös Hadsereg fejlesztésében és biztosítani a dolgozó férfiaknak a haza védelmére való mozgósítását a májusi válság napjaiban. A megyében a Vörös Hadsereg szervezése, a haza védelmére való készség propagálása már a Tanácsköztársaság győzelemre jutásának másnapján megindult. A Forradalmi Kormányzótanács március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg felállítását. Ezen a napon a szocialista párt szervezésében nőgyűlést tartottak Székesfehérvárott. A nőgyűlésre az egész megyéből érkeztek lányok és asszonyok. Számunkra ez a nőgyűlés azért említendő itt, mert már ezt az alkalmat felhasználták a gyűlés szónokai arra, hogy Vörös Hadseregről beszéljenek, illetve, hogy a hallgatóságot a Vörös