A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

tehetetlenségét és félelmét tükrözte a dualista rendszer bukásának közeledésekor. A „lakosság ellenséges hangulata miatt" menekült el „Berenczy János Hajdúnánás város polgármestere. . . Kovács István városi főjegyző,

26 Fehér Gábor hajdúszoboszlói városi tanácsnok, Ádám Samu városgazda, a város két rendőrbiztosa és négy rendőre a Városi Nemzeti Tanács, valamint a Katonatanács kívánságára hagyták el helyüket.

27 Somossy Béla Hajdúböszörmény polgármestere pedig nyugdíjaztatását kérte.

2

" Mikecz Dezső Szabolcs megye alispánja

29 és Szabó István, Győr megye főispánja,

30 Kacskovics Lajos, Somogy megye alispánja

31 a forradalom után nyugdíjaztatását kérte. Kacskovics helyére Tallián Andor megyei főjegyző lépett. Békés megyében — éppúgy mint Hajdú megyében — a novemberi parasztmozgalmak nem álltak meg a falvakban, hanem átcsaptak a járási székhelyekre, városokra is. Emiatt a szeghalmi, az orosházi, a szarvasi, békési járás főszolgabírája és szolgabírája elmenekült.

32 Gyuláról, a megye székhelyéről pár óra leforgása alatt elmenekült a „város polgármestere, főjegyzője, rendőrkapitánya és főszámvevője ... Ily körülmények között Békés vármegye közigazgatásának szervezetében rövid egy pár nap alatt oly nagy volt a rombolás, hogy a közigazgatás működése úgyszólván megsemmisült . . ,"

33 Zemplén megyében az 1918. november 7-re összehívott rendkívüli törvényhatósági közgyűlés „megtartható nem volt, mert a Nemzeti Tanáccsal egyidejűleg megalakult ún. Munkástanács tiltakozott annak megtartása ellen s a vármegyével és annak szerveivel szemben már akkor. . . megnyilvánult. . . különösen a munkások részéről. . . ellenséges . . ,"

34 magatartás. A Károlyi-kormány személyi változásokkal igyekezett a törvényhatósági bizottság működését elősegíteni. Gr. Széchenyi György főispánt a kormány felmentette s november 27-én dr. Búza Béla sátoraljaújhelyi ügyvéd lett Zemplén megye kormánybiztosa.

35 Ezzel egyidejűleg hozzájárult a kormány ahhoz, hogy Dokus Gyula alispán és Thuránszky László főjegyző hosszabb szabadságra menjen, és az alispáni teendőket Izséoy Zoltán tokaji főszolgabíró látta el.

36 Az említett példák azt mutatják, hogy már az 1918. október 31-i demokratikus népforradalom során a parasztmozgalmak, ill. az ipari proletariátus új hatalmi szervei, a munkás- és katonatanácsok a megyei törvényhatósági bizottságok, városi tanácsok egy részének vezetőit, a járási szolgabirákat elűzték vagy lemondásra kényszerítették s személyi feltételek hiányában ezeknek a reakciós, a nép előtt gyűlöletes önkormányzati szerveknek a működése hoszszabb-rövidebb időre vagy hónapokra is megbénult. Ezek a kérdések 1918 novembere után sem kerültek nyugvópontra. Sőt, 1918/19 fordulóján, a munkásmozgalom balratolódásával, az új, a szocialista forradalom érlelődésével ismét napirendre kerültek. Ezt példázza többek között Kecskemét törvényhatósági jogú város esete is. Kecskeméten már a polgári demokratikus forradalom első napjaiban felmerült az a követelés, hogy a helyi Nemzeti Tanács ve-