A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

gye át a várcsi törvényhatósági közgyűlés (tanács) hatáskörét, mivel a városi törvényhatóság összetétele a bekövetkezett forradalmi átalakulásnak nem felel meg.*

7 Akkor ez a kérdés lekerült a napirendről, mert az összehívott városi törvényhatósági közgyűlés az eléje terjesztett, átalakulást segítő valamennyi javaslatot elfogadta s különben is kilátásban voltak az önkormányzati és nemzetgyűlési választások.

38 1919 január elején az ügy újra felmerült és pedig forradalmi erővel. Ennek egyik oka az volt, hogy a forradalmi szellemnek a városi önkormányzatban való érvényesülésére s a szervezett munkásságnak a törvényhatósági bizottságba történő bejutására nincs kilátás.

39 A másik oka az, hogy a „közellátás terén . . . nagy bajok vannak ... a kiutalt élelmiszereket a helyi hatóságok nem engedik gyakran elszállítani ... mi által éppen e város lakossága szenved, mely pedig a környéken a legellátatlanabb ... A városi tanáccsal és egyéb helyi hatóságokkal együtt a legkétségbeesettebb küzdelmet kell folytatnunk, hogy a miniszteri rendeletek és a Munkástanács követeléseit valamennyire összeegyeztethessük — írja Sándor István polgármester — s mindkét irányban a legsúlyosabb felelősséget kell viselnünk. E közben azonban munkánk szükségkép hatástalanabbá válik, . . . amit növel az, hogy állami közmunka hiányában a városnak kell a sok dolgozni akaró munkás részére munkaalkalomról gondoskodni, a magas munkabérek és anyagárak a városi háztartás egyensúlyát veszélyeztetik, új jövedelmi forrásokról csak kormányjóváhagyás (sic!) mellett gondoskodhatnak, ez pedig hoszszú időt vesz igénybe . . ."

4o A fentiek miatt került sor Kecskemét város Nemzeti Tanácsának 1919. január 10-i fellépésére. E fellépést megelőzte a város Nemzeti Tanácsának újjászervezése. Az ,, . . . újjászervezett s most felerészben a Munkástanács, felerészben a polgári pártok megbízottaiból álló helyi nemzeti tanács ma esti (1919. január 10. Saját. M. K.) ülésén ugyanis a Munkástanács részéről indítványt tettek, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlést szólítsák fel lemondásra és jogkörének a Nemzeti Tanácsra való átruházására, mely azután vegye át a város felett a hatalom gyakorlását és ahol szükséges, a központi kormányhatalom túlságos jóváhagyási intézkedési jogának mellőzésével tegye meg a szükséges intézkedéseket. . ,"

41 A munkástanács tagjai az ülésen kijelentették, hogy ha a törvényhatósági bizottság nem lenne hajlandó lemondani, ,,a Munkástanács tudni fogja a módját, hogy a lemondást kikényszerítse . . ."

42 Az ülés — ahol a Munkástanács véleménye dominált — nem volt hajlandó elfogadni a polgármesternek azt a kompromisszumos javaslatát, hogy egyrészt a Néptanács sürgős szervezését, másrészt pedig a miniszteri felügyeleti jogkör szükséges korlátozását kérjék a kormánytól.

4

'

1 Ezen ügy további folytatására vonatkozó iratok nem kerültek elő és csupán azt tudjuk, hogy a Berinkey-kormány — az alábbiakban ismertetésre kerülő — közigazgatási reform-törvénye alapján 1919. február második felében Kecskemét város törvényhatósági bi-