A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Farkas Gábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében
föld felosztására egyéni kezdeményezések is történtek. Erős kisgazda szervezetek jöttek létre éppen a reform végrehajtásának ösztökélésére, de a Kisgazdapárt emberei hivatalosan is agitáltak a földosztás érdekében. 59 Ennek láttán a nagybirtokosok arra törekedtek, hogy a föld-osztómozgalomnak a forradalmi élét elvágják. Arról most már nem beszélnek, hogy a földosztásra nincs szükség, mert az a gazdasági élet anarchiáját hozná magával, hanem a becsületesen végrehajtott földreformról szónokoltak, amely szerintük megoldja majd a magyar falu legégetőbb kérdéseit. Lyka Döme pázmándi nagybirtokos szerint ma minden józanul gondolkodó embernek be kell látnia, hogy az általános közjó csak a földreformon keresztül valósulhal meg. Tagadja viszont, hogy ez csak forradalmi alapon mehet végbe, és egyben figyelmezteti is nagybirtokos társait, hogy engedményekkel ennek elkerülésére törekedjenek. Ennek érdekében tehát vegyék fontolóra a reformot. Az is igaz viszont, hogy a földigénylők többségét nem tartja alkalmasnak arra, hogy földben részesüljenek. Lyka Döme szerint sem politikailag, sem gazdaságilag nem érett meg a lakosság arra, hogy a földet neki juttassák. 60 Ezért javasolja, hogy a reform végrehajtása előtt gazdasági felemelkedést próbáljanak adni a szegényparasztoknak, és párhuzamosan politikai tudatformálást is kezdjenek ezzel a réteggel. Ezzel nyilván az ellenforradalmi rendszer iránti odaadást követelték volna meg a földigénylőktől. Ezt a felfogást szinte általánosnak kell tekinteni a nagybirtokosok körében. Szinte egyedül álló vélemény volt ekkor az előszállási uradalom jószágkormányzójának az állásfoglalása, aki szerint a pórnép elégedetlenségét nem lehet a földreformmal leszerelni, hanem helyette kiválogatás alapján telepítési akciókat szervezzenek Hagyó Kovács Gyula szerint a szegényparasztságnak nincs meg az az értelmi képessége, amely akár egy 5—8 kat. holdas kisüzemű gazdaság vezetésére alkalmassá tenné. 61 Károlyi József azonban a hivatalos hangnemet üti meg egy nyilatkozatában a reformmal kapcsolatosan. Igyekszik megértetni a nagybirtokosokkal a reform célját, és koncepciója az ellenforradalmi rend erősítésére irányuló tendenciát mutatja. Szerinte a földreform erős parasztságot fog teremteni, amely a nemzet gerince is lesz egyben. Károlyi József illúziókat táplál a parasztság egyrészével szemben. Úgy véli, hogy a józan és egyben egészséges paraszti konzervativizmus lehet az ellenforradalmi rendszer legerősebb támasza. Valami ködös nemzeti összeborulást lát a földreform végrehajtásával kiépült új rendszerben. Ügy véli, hogy ezzel az egyes társadalmi osztályok és rétegek gazdaságilag is közelednek egymáshoz, és megteremtik az általános jólét felé vezető utat. 62 Károlyi főispánnak ez a szemlélete onnan származott, hogy korábban már magánéletében is hasonló elveket igyekezett megvalósítani birtokain. 6 " ! < Károlyi bármilyen nagylelkű is volt a nélkülözőkhöz, sorsukon mégis csak pillanatnyilag segített. Szánakozása a szegénységen az arisztokráciának egyébként is bevett szokása volt. Ugyanakkor mint főispánnak rendkívül terhes és eszmeit megcsúfoló eseményekkel kellett megküzdenie. A sokat ajnározott parasztság megtagadta az adógabona beszolgáltatását. Zálogolások és végrehajtások kezdődtek az adófizeté-
