A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Farkas Gábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében

sek elmulasztása miatt. Politikailag sem bízhatott bennünk. A Íovosberényi kerület választói erős köztársasági érzelemről tettek tanúbizonyságot, amikor a hivatalos egységes párti jelölttel szemben Cserti József nemzetgyűlési képviselősége mellett állottak ki. Ugyanez volt tapasztalható a többi választókerületben is, ahol igen sokan a kisgazdapárti jelöltekre adták a szavazataikat. Ez az érzelem akkor is megvolt, amikor a Kisgazdapárt nevében fellépő nagybirtokosokat választották meg képviselőknek. Károlyi József főispáni tisztsége a királypuccsok során megpecsételődött. Láttuk már korábban is, hogy IV. Károly király melletti állásfoglalása milyen nagy vihart kavart fel kormánykörökben és a nemzetgyűlésben. Akkor a két törvényhatósági bizottság kiállása mentette meg tisztségében Károlyit. Nyilván hozzájárult ehhez még az is, hogy 1920—1921 fordulóján még nem voltak konszolidált állapotok a kormánykörökben sem. Károlyira és az őt követő arisztokráciára ekkor még szüksége volt a kormányzatnak. Ezek az állapotok, bár valamit javultak, de korántsem jelentettek konszolidált állapotokat egy esztendő múltán. A királypuccsokban részes Károlyi Józsefet azonban mégsem lehetett meghagyni Fejér vármegye és Székesfehérvár város főispáni tisztségében. Különösen a kormányzó előtt vált helyzete tarthatatlanná. 1921 decemberében lemondott állasáról, amelyet természetesen elfogadtak.

li- Fejér vármegye ezzel megszabadult egy megrögzött Habsburg párti vezetőjétől, aki mint a vármegye első tisztviselője a harcos legitimizmus irányában befolyásolta a törvényhatósági bizottságot. Károlyi József a második királypuccs után IV. Károly és családja mellett maradt. A királyt a száműzetésbe is követte, ott tartózkodott halála alkalmával is. Fejér vármegye törvényhatósági bizottságát az eseményekről 1922. április 17-én értesíti Funchalból, és a táviratot „ legfelsőbb megbízásból" kifejezéssel zárta le.

65 A későbbiekben is többször a királyi családhoz utazott; 1924—1926 között pedig állandóan Zita királyné és a hercegek mellett tartózkodott.

66 A harcos legitizmus képviselőjét természetesen elhallgattatni nem lehetett, de kiemelése a felelős pozícióból mégis a kormányzat győzelmét jelentette. Farkas Gábor Jegyzetek, források 1 FML. Fejér vármegye Alispánjának iratai. (A továbbiakban; Fejér m. lt.) Alispáni iratok) 1919. évi segédkönyvek. 2 Tanácsközársaság Fejér megyében (Székesfehérvár 1959.) 106. '•• FML. Székesfehérvár város lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1919. augusztus 8. 4 Tanácsköztársaság Fejér megyében, uo. 107. (225 katona, 48 tiszt és 220 ló.) 5 FML. Fejér m. lt. Képviselőtestületi gyűlések jegyzőkönyvei 1919. (i Fejér megyei Napló 1919. augusztus 12. 7 Tanácsköztársaság Fejér megyében uo. 109. 8 Székesfehérvári Üjság 1919. augusztus 14. <J Szfvár város lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1919. augusztus. 10 Fejér m. lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1919. szeptember 1. 41 Uo. 1913—1918. 12 Uo. 1918. november 26. (Magyar Nemzeti Tanács Fejér megyei bizottságának jegyzőkönyvei.)