A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Farkas Gábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében

dot. a cisztercita főgimnázium tanárát, Ketskés Eteket, a püspöki templom kántorát, stb. 54 1920. decemberi közgyűlésén tárgyalták a Vitézi Rend megte­remtéséről és felállításáról szóló tervezetet. A bizottság úgy látta, hogy az ellenforradalmi rendszer védelmére jobb szervezetet nem is lehetne létrehozni. Ezért a megyei szervezet megteremtése érde­kében anyagi alapot teremtettek. Mindenekelőtt a földreform során kívánták a vitézi telkek legnagyobb részét kialakítani. Ügy határoz­tak, hogy a reform során 2663 kat. hold földet adnak át vitézi és tiszti vitézi telkek céljaira. 55 A vitézi rend rendkívül szívós tevé­kenységgel állott ki a rendszer mellett. A telkek tulajdonosai kato­naviselt emberek voltak, akiknek meg volt a kellő harctéri tapasz­talatuk is. Anyagi helyzetük lehetővé tette, hogy a paraszti világ­tól elkülönüljenek. Nemzetes és vitéz címűk is kiemelt helyet biz­tosított számukra a falvakban. 00 Első erőpróbájukra, ahol tömegesen kellett cselekedniök, 1925. február 8-án került sor Előszálláson, ahol a szociáldemokrata irányítás mellett szervezett Földművesszövetség gyűlését verték szét. Az akció hátterében természetesen nem nehéz felfedezni a megye vezetőinek, az alispánnak, a Vitézi Szék megyei kapitányának, valamint az előszállási uradalom vezetőségének a ke­zét. 57 Az előszállási gyűlés szétverése már megmutatta, hogy a vi­tézek az ellenforradalmi rendszer egyik legelszántabb védelmezői. A nagybirtokos vármegyében erre az elszántságra valóban szüksége is volt a rendszernek, hisz a földkövetelő és egyéb szociális moz­galmak erősödőben voltak. Ezt a mozgalmat volt hivatott leszerelni a földreform végre­hajtása kapcsán megindított nagyfokú demagógia. A törvényható­sági bizottságban a húszas évek elején ezt a kérdést fel sem vetet­ték. A nagybirtokosok a sajtóban és más megnyilatkozásaikban a maguk szája íze szerint magyarázták ezt. Mindenekelőtt a földre­form helyes felfogását kell megértetni a paraszti tömegekkel — írják. 1920. november 21-én a helyi sajtóban megjelent cikk szerint a magyarság többsége a Tanácsköztársaság alatt szimpatizált a rend­szerrel. Nagyon tanulságosnak tartja, hogy a Tanácsköztársaság ve­zetői végül is belátták, hogy a parasztság nélkül nem boldogulnak, és a hatalmat megtartani a parasztságnak a proletariátushoz való felzárkóztatásával tudják. A gyakorlati életben követett agrárpoli­tikával a parasztságot a proletárdiktatúra nem tudta megnyerni, legfeljebb semlegesítéséig jutottak el. Amikor a tanácskormány mindezeken változtatni akart, már késő volt. Ma, — írja a lap, — közismert, hogy a földművesség millióinak érdekével ellentétes a szociáldemokrácia eszméje. Mégis ezek a tanítások 1919-ben talajt találtak a szegényparasztok körében. A cikkíró szerint most a kor­mányon a sor, hogy a csalódott paraszti millióknak bebizonyítsa, hogy igazi érdekeit nem a szociáldemokrácia, hanem az ellenforra­dalmi rend képviseli. Ezért kell a jól felfogott földreformot rugal­masan megvalósítani. 58 Másrészt pedig ezért sürgetik a reformnak legalább a megkezdését, hogy ezzel a mozgalmakat lecsillapítsák. A földkövetelő megmozdulások olyan erősek, hogy a belbéke meg­bontását mutatták. Fejér megyében különösen éles módon vetőd­tek fel az agrárproblémák; ebben a nagybirtokos vármegyében a

Next

/
Oldalképek
Tartalom