A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke
6 iparost és 1—1 építőmunkást, vörösőrt és 1 ismeretlen foglalkozású személyt választottak meg. A megyei intéző bizottság elnöki tisztségét változatlanul Horváth János töltötte be. A megyei intéző bizottságban a móri járás képviseletében ketten, míg a váli, sárbogárdi és adonyi járásból 1—1 személy foglalt helyet. A többiek a székesfehérvári járás képviselői voltak, többen közülük úgy, hogy mint városi tanácstagok delegáltattak az említett járás tanácsába. Az alakuló ülés keretében került sor a Tanácsok Országos Gyűlésébe küldöttek megválasztására. Az „Országos Szovjetbe" — mint a korabeli forrás nevezi — Steiner Jákó, Velinszky László szellemi —, Bárányi Ákos vasúti munkást (székesfehérvári) és Simon József földmunkást (székesfehérvári járásbeli), valamint Vogl Ferenc bognárt (sárbogárdi járás küldöttét) delegálták. A megyei tanács megalakulásával a több héten át tartó választások —• a megóvottak kivételével — lezárultak. Az ideiglenes alkotmány szellemében a proletár államhatalom és igazgatás szervei megalakultak Fejér megyében. Dani Lukács Jegyzetek 1 Az 1918. évi I. néptörvény minden 21 évet betöltött férfinek és 24. évét betöltött, írástudó nőnek választójogot biztosított, amennyiben hatéves magyar állampolgársággal rendelkeztek. Választható az, aki 24. évét betöltötte és választójoga volt. Kizárták a választójog gyakorlásából a politikai jog gyakorlásától felfüggesztetteket, a közsegélyből élőket, a gondnokság alá helyezetteket és az erkölcsi ellenőrzés alatt állókat. A szavazás személyes és titkos. A nemzetgyűlési választójognál kötöttebb a törvényhatósági, illetve a községi annyiban, hogy ahhoz féléves helybenlakás szükséges. Az 1918. évi törvények gyűjteménye. Kiadja: A Magyar Belügyminisztérium. (Budapest, 1918.) 336—338. 2 Salamon Konrád: A községi Nemzeti Tanácsok Fejér megyében. Fejéimegyei Történeti Évkönyv 1 (Székesfehérvár, 1968. Továbbiakban FTÉ) 86. 3 ' Farkas Gábor: Politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején. FTÉ 68. 4 U. o. 68—69. 5 Székesfehérvár és Vidéke A Nép Szava, 1919. március 22. fi Hajdú Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Kossuth Könyvkiadó, 1968. 329—330. oldal. 7 Farkas: FTÉ 69. oldal. 8 V. ö. Tanácsköztársaság Fejér megyében. (Székesfehérvár, 1959) 40—41., 81. 9 A továbbiakban a Székesfehérvári Állami Levéltár Megyei Direktóriumi irataira, 1111/1919. támaszkodom. A népességre vonatkozók az 1920. évi népszámlálás adatai. Magyarország Helységnévtára (Budapest, 1926). 1 •> A helyi tanácsokra vonatkozóan az alkotmány úgy szólt, hogy a falvak és városok ügyeit a munkások, katonák és földművesek helyi tanácsai intézik. A falu tanácsába a dolgozók minden száz lakos után egy tanácstagot küldenek.. Legalább három, de legfeljebb ötven tagot. Városokban minden ötszáz lakos után választanak egy tanácstagot. Maximálisan háromszáz főt. Az ügyek közvetlen intézésére mind a falvakban (legfeljebb 5 főből álló), mind a városokban (maximálisan 20 tagú) intéző bizottságokat kell létrehozni. A járási tanács tagjait a községek, illetve a városok megbízottjai választják. A legfeljebb 60 tagú járási tanácsokba a járásokkal határos város tagokat küld. Képviselőinek száma azonban legfeljebb fele lehet a
