A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

járási tanács tagságának. A járási intéző bizottság létszámának felső határa 15 fő. A megyei tanácsot a városok és járások tanácsai választják (minden ötezer lakos után egy személyt). A megyei tanács tagjainak száma 300-nál több nem lehet. A megyei direktórium legfeljebb 40 tagból állhat. Választójoga van minden 18. évet betöltött és a társadalom számára hasznos munkát végző egyénnek, aki egyúttal választható is. Kizárták a választójogból a munka nélküli jövedelemből élőket, a kereskedőket, a lelkészeket, az elmebetegeket és a politikai jogaik gyakorlásától aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt elítélteket. A választási eljárást úgy szabályozták, hogy vitelére választási bizottságokat kell létrehozni. A megyei bizottságnak joga volt járásokba és nagyobb községékbe bizottságot kinevezni. Választási bizottságot kellett alakítani városokban is. A szavazás titkosan történik. A jelöltek közül azok tekinthetők megválasztottaknak, akik a legtöbb szavazatot kapták. A választási bizottságok ott, ahol a választók száma szükségessé teszi, szavazatszedő bizottságot alakíthattak. A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai, 1913 március—1919 augusztus. (Budapest, 1959.) 100—103. 11 U. o. 103. 12 Hajdú I.: I. mü. 328. 13 SZÁL Megyei Direktóriumi iratok, 1111 1919. 11 A Megyei Munkás-, Katona- és Földművestanács jegyzőkönyvei. Az ülésen Székesfehérvárt 5 szavazó kerületre osztották. Az I. szavazatszedő hely a városháza közgyűlési termében működött. E belvárosi szavazatszedő bizottság tagjaivá Kling Józsefet, Sándor Samut, dr. Kohányi Menyhértet, Mérey Pétert és Szkokna Pált nevezték ki. A II. számú — felsővárosi — körzet székhelyéül az Ezredéves iskolát jelölték. A szavazatszedő bizottság tagjaivá Barabás Györgyöt, Lerner Kálmánt, Szép Jánost, "Wéber Imrét és Léner Pált nevezték ki. A palotavárosi, III. számú körzet a Selyem utcai iskolában székelt. A bizottságot Kresztics Gábor, ifj. Bencsik István, Mohácsi István, Huszakl Mihály és Auerbach Pál alkotta. Víziváros volt a IV. számú választási kerület. Székhelye a Rákóczi utcai iskola volt. A szavazat szedő bizottságban Swetzer Miklós, id. Bencsik István, Varga Ferenc, Berakó Ferenc és Csurgai Horváth Mihály tevékenykedett. Az V. kerület — Tóváros — a református iskolában szavazott. A szavazatszedő bizottság tagjai Sütő Ferenc, Mihály József, Petőcz István, Komlyáthy Dezső és Gulrich Károly voltak. 15 A székesfehérvári szavazásra vonatkozóan lásd: Székesfehérvár és Vidéke A Nép Szava, 1919. április 11. A többi adat: SZÁL Megyei Direktóriumi Iratok, 1111/1919. 16 Székesfehérvár és Vidéke A Nép Szava. 1919. április 25. 17 U. ott április 27. (A névsor nem tartalmazza a város által beküldöttek nevét. Ez utóbbi a Megyei Forradalmi Tanács 1919. április 11-i jegyzőkönyvében található.) FÜGGELÉK A községi, járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke. A gyűjtés elsősorban Fejér megye 1919-es közigazgatási területére terjedt, ki. Más levéltárak közreműködésével és visszaemlékezések segítségével az anyagot kiegészítettük néhány, korábbam nem e megyéhez tartozó községünk adatával. A névsorok összeállításakor elsősorban levéltári anyagokra, írásbeli dokumentumokra támaszkodtunk. A keltezéssel ellátott névsorok eredeti jegyzőkönyveken alapulnak. A dátum nélküli névjegyzékek más írásbeli források, illetve visszaemlékezések alapján készültek. Forrásaink hiányossága miatt néhány jelenlegi közigazgatási határon belüli község adata hiányzik, a keltezés nélküli névsorok teljessé tétele további kutatást igényel.