A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Réti László: Fejér megye tanácsköztársasági szervezete és pecsétjei

táíyaik beolvadnak a Kerületi Gazdasági Hivatalba. Á Népgazdasági Tanács főosztályai útján irányítja és ellenőrzi a Kerületi Népgazdasági Tanács és a Kerületi Gazdasági Hivatal működését.

18 Míg az eddigiekben ismertetett idevonatkozó gazdasági rendelkezések a decentralizálást célozták, addig ez a rendelet a teljes centralizálás alapjára helyezte a vidék gazdasági életének irányítását. A Tanácsok Országos Gyűlése június 23-án fogadta el a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkományát. Ez a helyi — községi, városi, járási, megyei tanácsok szervezetét, választási eljárását, hatáskörét lényegében ugyanúgy szabályozta, mint az ideiglenes alkotmány. Kimondta, hogy a helyi tanácsok ,,minden helyi jelentőségű ügyben intézkedhetnek", ,,a lakosság élelmezési, egészségügyi, gazdasági, művelődésügyi, stb. szükségleteinek kielégítésére szolgáló közüzemeket és intézményeket tartanak fenn, újakat létesíthetnek és ilyenek létesítését a fölöttes tanácsnál indítványozhatják". A tanácsok szakbizottságokat állíthatnak fel, melyek városokban, járásokban és kerületekben rendszerint a következők: 1. gazdasági, pénzügyi és üzemi, 2. közúti és közforgalmi, 3. népjóléti, népmozgalmi és közegészségügyi, 4. lakásügyi, 5. közellátási, 6. közművelődési.

19 Az alkotmányban Kerületi Népgazdasági Tanácsokról nincs szó. Mindazokat a hatásköröket, amelyeket a Népgazdasági Tanács 45. M. T. sz. rendelete közvetlen országos irányítás alá rendelt, az alkotmány egész világosan a helyi munkástanácsra ruházza. Itt tehát nyilvánvaló ellentót állott fenn. A Forradalmi Kormányzótanács július 17-én kiadta a CXXX. sz. rendeletét. Ennek első §-a kimondta, hogy az alkotmány következtében a N. T. 45. sz. rendelete hatályát vesztette. Az új rendelet elsősorban annyiban tér el a régitől, hogy megszünteti a Kerületi Népgazdasági Tanácsokat és csak Kerületi Gazdasági Hivatalokat létesít. Ezek vezetőjét, helyettesét, osztályvezetőit a Népgazdasági Tanács, alosztályvezetőit, szakelőadóit az N. T. megfelelő főosztályai, egyéb alkalmazottait a vezető nevezi ki. A Kerületi Gazdasági Hivatal végrehajtja a N. T. rendeletei, valamint a Kerületi (megyei) Tanács ezekkel nem ellenkező határozatait. A Kerületi Gazdasági Hivatal osztályai: 1. mezőgazdasági, 2. ipari, 3. közellátási, 4. kerületi ellátási, 5. építkezési, 6. pénzügyi, 7. munkaügyi. A mezőgazdasági osztály alosztályai: 1. termelőszövetkezeti, 2. magántulajdonban maradt kisbirtok, 3. erdőgazdaság, vadászat, halászat, 4. szőlőgazdaság, 5. kertészet. A közellátási osztály alosztályai: 1. gabona, liszt, hüvelyesek, 2. burgonya, zöldség, gyümölcs, 3. állat és állati termékek, 4. iparcikkek, 5. közélelmezési rendészet, 6. raktározás és szállítás.

20 A Kerületi Népgazdasági Tanácsok létrehozását Hajdú Tibor 1958-ban megbírálta.

21 Györffy Sándor 1959-ben a Népgazdasági Tanács felállítását helytelenítette, viszont szerinte „annál életképesebbnek bizonyult" a Kerületi Népgazdasági Tanácsok rendszere.

22 Egyikük sem vett azonban tudomást arról, hogy a Kerületi Népgazdasági Tanácsokat egy hónappal létrejöttük után, a Forradalmi Kormányzótanács megszüntette.